Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

"Hol Kelet és Nyugat összeér..."

'O cn cr- az igazgató Bocsárdi László, a terve­ző Kövesdy István és a rendező Barabás Olga - vallomása arról, milyennek látják és akarják láttatni a színházat.” A hagyományos történelmi drámát ismét Székely János színműve képviselte Esztergomban. A Caligula helytartója olyan emblematikus erejű darab a hata­lom erkölcséről, az elkötelezett tisztes­ségről és a tűrés határairól, amelynek híres idézete - „A hatalom természetes/ Végső határa az a pont, ameddig/ Az alattvalók hűsége kitart.” - a rendszer- váltó közép-kelet-európai magyarság mottójává vált. Ősbemutatója sok-sok évvel ezelőtt, 1978-ban Gyulán volt a nagyhatású romániai mester, Harag György rendezésében. Erdélyben viszont csak 1990. március 10-én láthatta elő­ször a közönség, mégpedig a Kolozsvári Magyar Színházban, Tompa Gábor főre­ndező színre állításában. Ezúttal azonban nem romániai szín­ház, hanem - a Várszínházban először Szlovákiából - a kassai együttes mutatta be frissen kinevezett művészeti vezetőjé­nek, Dezsényi Péternek a rendezésében. Földrajzi értelemben ugyan a Felvidék van legközelebb Esztergomhoz, hiszen a várossal szemközt, a Duna bal partján található a szlovákiai Párkány, ellenben a két várost összekötő Mária Valéria-hi- dat, amelyet mindkét világháborúban leromboltak, csak 2001 októberétől lehet majd ismét használni. A Kassai Thalia története is meglehe­tősen viszontagságos. 1969-ben alapítot­ták zömében amatőrök, s egy átalakított iskola adott otthont a komáromi Magyar Területi Színház fiókintézményének. A Kassai Thália Színpad csak 1990-ben függetlenedett, és vált Csehszlovákia második önálló magyar teátrumává, mely hamarosan a „Cseh és Szlovák Köztársaságból” jött vendégszerepel­ni Magyarországra, amíg 1993-ban Szlovákia végleg nem önállósult. Igaz, aztán meg a Thália Színház veszítette el a jogalanyiságát - a többi szlovákiai kulturális intézménnyel egyetemben, nemzeti-nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Csupán 1998 őszén állt visz- sza a régi állapot, így a Kassai Thália Színház megint Kolár Péter igazgatásá­val működik, állandóan cserélődő művé­szeti vezetés mellett. A felvidéki együttes Esztergomban elég különös felfogásban mutatta be Székely János verses drámáját, amelynek szépsé­ges szövege inkább kanavászul szolgált a főként látványelemeket tartalmazó előadáshoz. A címszerepet játszó, fris­sen diplomázott Bocsárszky Attila fekete bőrszerkós rockere és a jóval idősebb, higgadt Gyurkovics Mihály lebilincse­lő Barakiás alakítása, illetve kettejük bensőséges kapcsolata azonban a kassai színész-generációk közötti lehetséges viszony jövőjét is felmutatta. A Caligula helytartója című előadás

Next

/
Thumbnails
Contents