Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

"Hol Kelet és Nyugat összeér..."

tanítványát, de komoly része volt az immár keresztény magyar fejedelmi utódnak és Gizellának, Henrik bajor herceg leányának, II. Henrik német császár testvérének házasságkötésében is.

Apja halála után István fejedelem lényegében Géza jól előkészített terveit váltotta valóra. Hol kegyetlen harcok árán, hol - ritkábban - békés úton győzte le törzsi ellenfeleit, és egységes államot hozott létre. Mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati kereszténység felé orientálódik: 1000 karácsonyán pedig az első francia származású római pápa, II. Szilveszter apostoli áldásával és általa küldött koronával Istvánt királlyá koronázták a szülővárosában.

Esztergom az Árpád-kor idején ennél fogva az európai független Magyar Királyság fővárosa lett. Egyben I. István uralkodása óta mindmáig érseki székhely. Az első székesegyházat nevelőjének tiszteletére ugyancsak az első keresztény magyar király építtette a Várhegyen. Ám az a kép, ami manapság fogadja az ide látogatót, gyökeresen eltér a kora középkoritól. A jelenlegi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá, Magyar- ország legnagyobb egyházi épülete lett. Az alapkőletételre épp Szent Adalbert ünnepén, április 23-án került sor - mely napon egyébként William Shakespeare is született, illetve meghalt.

A „Magyar Sión” környezete szakrális tér. Mellette a Géza fejedelem által építtetni kezdett királyi vár maradványai, a történelmi emlékek és emlékezet „Szent István városának” szívét évszázadok óta igazi kultikus térséggé formálták. Nem véletlen, hogy a vár legutóbbi felújítását eleve úgy tervezték meg, hogy déli részén, az ún. „Budai torony”lábánál, a hajdani „török kert” helyén kapjon állandó otthont a szabadtéri színház. Ez a várfalakkal övezett kis katlan fogadja be a kb. 280 fős nézőteret és a 75m2-es színpadot. A létesítmény hátsó (vár)fala és a Bazilika