Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
Darvay Nagy Adrienne „HOL KGLGT GS NVUQAT ÖSSZGGR.” HATÁRON TÚLI MAQYAR SZÍNHÁZAK AZ GSZTGRQOMI VÁRSZÍNHÁZBAN O o CD így kezdődött... Csodaszép, verőfényes nyári nap van, midőn történetünk elkezdődik. A magyarság világszerte Istvánt és az államalapítást ünnepli. így van ez már 1083 óta, amikor legelső keresztény királyunkat I. László kezdeményezésére szentté avatták, hamvait kihantolták, testét pedig a korabeli szemtanúk szerint teljesen épnek találták. Augusztus 20-án temették újra, s ezt a napot az uralkodó kilenc évvel később, a szabolcsi zsinat javaslatára, a kötelező ünnepek sorába iktatta. Azóta, vagyis több mint 900 éve - noha István királyt és tetteit a különböző korok és ideológiák különbözőképpen ítélik meg - az emberek szemében Szent István mindig is szeretve tisztelt kultikus hős maradt. Utóvégre Géza fejedelem fiának történelmi szerepvállalása nélkül a magyarok valószínűleg ugyanolyan sorsra jutottak volna, mint a kazárok, besenyők, kabarok s mindazon népek, akiknek elfeledett nevét ma már csak a történelemkönyvek őrzik, ha őrzik. Az államalapítás eredményeként ezzel szemben a középkori magyarok a nemzetté válás időszakában majd győzte- senjuttathatják érvényre önazonosság-tudatukat, vívhatják ki függetlenségüket. S habár a magyar állam és a magyar nemzet határai a történelem során ritkán estek egybe, István király mindörökre egyetlen kulturális és lelki közösségbe forrasztotta a későbbi modern magyar nemzet minden egyes tagját, bárhol is él a nagyvilágban. Vajk - a pogány Géza fejedelem, valamint az erdélyi Gyula vezér Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztel- kedett Sarolt nevű lányának fiúgyermeke - Esztergomban pogánynak született. Apja úgy másfél évtizeddel fia születése előtt választotta állandó székhelyéül a Duna torkolatában található, jól védhető központi helyet, ahol már a rómaiak is egy, a limes részét képező castrumot építettek „Solva” néven. A jövendőbeli „István” tehát Kelet és Nyugat között nevelkedett Adalbert prágai püspök szellemi irányításával, aki nem csupán megkeresztelte