Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Találkozások a Várhegy főőrével
bormű avatása során történt, mely a nagy személyiség nagy vállalkozását megörökítendő került a legméltóbb helyre, oda, az istváni vár boltíves bejárata alá. Lépőid Antal kanonok érdeme talán mai szemmel is felülmúlhatatlan. Nem csak tudós, hanem hű az egyházi rangban, az áldozatkészségben is utolérhetetlen pap juttatta felszínre a századokon át föld alá temetett óriási nemzeti kincset, az ősi királyi várat, a Várhegy legrégibb, közel ezeréves maradványait. Itt mondhattam el, e könyv szerzője, mint a Dunakanyar területi bizottságának elnöke, azt a rövid beszédet, amely a sötét színű emléktábláról bátran állíthatjuk, nagyerejű művészi táblán elődomborodó Lépőid Antal, mondhatni a történelmi arcéle alatt hangzott el. (Kiss János, Jan KL? alkotása. A Csallóközből.)- Adjunk tisztességet Lépőid Antalnak! - mondta Oczel János, a Dunakanyar Intéző Bizottságának akkori, még az avatás előtti időbeni elnöke. A dombormű - megalkotásának és avatásának gondolata tehát a „Dunakanyar” táján keletkezett és nem kis költségek fedezetéért is erősen bele kellett nyúlni a „Dunakanyar” pénztárcájába. Az avatás 1980 decemberében történt. Az avatóbeszédem alatt, a szónokkal szemben néhány méterre állt az 1946 után elsőnek kinevezett várhegyi „őr”, mint a háború utáni első hídon, dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. Az ünnepség kezdete előtt néhány perccel érkezett dr. Bartl Lőrinc cantor kanonok, Vajai Miklós vikárius kanonok társaságában. (Már mindhárman halottak.) Rövid bevezető. Hideg volt. December. De nem fagyosan hideg. A szél hidege. A kis lila főpapi sapka alig fogta össze a sűrű, oldalt kibuggyanó fehér hajat a bíboros fején, a fekete talár fölött, mikor a beszéd hangzott. Kis, sötét színű szemei csillogtak, a zabolátlanul dús, de már akkor is majdnem hófehér szemöldök alól. Itt nem volt sok protokoll. A bíboros néhány percig beszélgetésbe elegyedett a körülállókkal. Parolázás helyett élénken, de szavait pontosan kísérőn gesztikulált. Dicsérte az alkotót, a rekonstruálni akaró Dunakanyar Intéző Bizottságot, 68