Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Szikár tények - A felfedező (feltáró( munka
Szikár tények A Várhegy Lépőid Antal szenzációs föltáró munkájával szinte meghökkentően hatalmas, országos üggyé nőtte ki magát - mondotta dr. Sághy Vilmos, az intézőbizottság elnöke, 1983-ban, a Dunakanyar, illetve később már Közép- Dunavidéki Intéző Bizottságnak nevezett szervezet élén Esztergomban. Az intézőbizottságnak nem kevés - mintegy 40-50 - tagja hallgatta ezt a kijelentést.* A felfedező (feltáró) munka A történelmi helyért felelősséget érző Lépőid Antal kanonok, aki a II. világháború előtt állami támogatást csak csekély mértékben kapott, saját vagyonának tekintélyes részét áldozta az ásatásokra. A lelkesedés és a felfedezés káprázata hajtotta, hogy az óriási nemzeti kincset napfényre hozza Ez a vállalkozás busásan megjutalmazta a küzdelmes munkát. Az úgynevezett Rózsa-Ablak, a 12 levelű, a II. Endre korabeli kör alakú, színes üvegcseppablak világítást bebocsátó külső és belső képének felbukkanása megsokszorozta az ásók erejét, amikor pereme földerengett, hogy a föld alól szabaduljanak az izgalmat jelentő „levelek”, és mintha minden ásót maga Lépőid Antal nyomott volna földbe, úgy gyorsult meg a föltárás. (A föltárásnak az ablak előtűnésének izgalmas pillanatait, egy fényképnél is erősebb hatású festmény őrzi.) *A „Dunakanyar” mellett akkor már a kibővített tájegységet nevezték Közép-Dunavidéki Intéző Bizottságnak, mert a klasszikus Dunakanyarhoz csatolták a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vidékét is. Kiemelt tájegység azonban mindmáig csak a Dunakanyar maradt. (1989.) 36
