Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - X. Személyiségek az egyházban
RAJCZIPÉTER A "HAZAÁRULÓ" SCITOVSZKY A magyar egyházi élet vezetőinek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatti magatartását illetően a századfordulón Kossuthnak az emigrációban tett nyilatkozata alapján kevés kivétellel a hazaáruló minősítés járt. 1945 után pedig, az akkor egyetlen történelmi hitelességűnek minősített Andics Erzsébet munkássága következtében ezt a tényt történelmi igazságként kellett hirdetni. A hazaárulónak minősített főpapok élén állt Scitovszky János pécsi püspök, akinek az 1849-es esztergomi érseki kinevezését is ezzel a ténnyel hozták kapcsolatba. 1947-ben Gálos László, a pécsi egyetem akkori tanára egy tanulmányában már nagyjából tisztázta ezt a kérdést. De ez a tanulmány csak szűk körben volt ismert. Ezért szükségesnek vélem, hogy újra foglalkozzam vele. Megpróbálok pár adattal én is hozzájárulni annak bemutatásához, hogy a történelemben szerepet vállaló ember pozitív vagy negatív értékét nem pillanatnyi benyomások alapján politikailag determinált szemléletmód, napi politikailag és világnézetileg befolyásolt ítélet határozza meg, hanem azt a történelmi távlatban, a társadalom egészét áttekintve, adott esetben a magyar történelemben a maga egészében megnyilvánuló és ható szerepe szerint kell vizsgálni, értékelni. Scitovszky egy falusi tanító fiaként Bélán, Abaúj vármegyében született 1785. november 1-jén. Elemi iskoláit a Gömör megyei Jolsván, a gimnáziumot Rozsnyón végezte. 1804-ben kezdte meg teológiai tanulmányait Rozsnyón, és 1809. november 5-én szentelték pappá. Kiváló tehetsége korán kibontakozott. 1809-ben gimnáziumi, 1811-ben teológiai tanár lett. 1824-től rozsnyói kanonok, majd 1824-ben elnyerte a rozsnyói püspöki méltóságot. A nagy iskolaszervező, Szepesy Ignác halála után 1836-ban a király pécsi püspökké nevezi ki. Ekkor kezdődik tulajdonképpen az a pályafutása, amely egyrészről mint pécsi püspök egyházmegyéjében végzett egyházi és iskolai szervezőmunkája révén, másrészről mint az ország "zászlósura" az akkori jogrendszer szerint az államélet magasabb irányításában, annak befolyásolásában való részvétele miatt teszi ismertté, a történelem előtt értékelendővé a nevét. 1849. július 21-én nevezi ki Ferenc József esztergomi érsekké és hercegprímássá az ugyancsak még nem mindenben tisztázott történelmi múltú, lemondott Hám János helyére. Mint esztergomi cr'-ek tovább adminisztrálja a pécsi egyházmegyét is egészen 1852-ig, amikor Girk György veszi át a pécsi egyházmegye kormányzását. Ez a három egymásután következő püspök (Szepesy-Scitovszky-Girk) tulajdonképpen egymás munkáját folytatja az egyház és iskolaszervezés terén, és majd az 1905-ben kinevezett Zichy Gyula fogja ezt a munkát szinte betetőzni, és Pécsből olyan iskolavárost létesíteni, amelynek maradványából él a város a mai napig. Az esztergomi érsekeknek történelmi szokás alapján adományozni szokott bíborosi méltóságot Scitovszky 1853-ban kapja meg. Lehet, származása is befolyásolta azt a magatartását, hogy minden rendeletében előtérben állt a népoktatás, az iskolaügy és az iskolán kívüli nevelés kérdése. így 1845-ben Pécsett tartott egyházlátogatási jegyzőkönyvében is külön fejezetben foglalkozik "az iskolai fegyelem alatt álló ifjak neveléséről és oktatásáról", külön .a különböző mesterséget tanulók iskolán kívüli tanításáról. Szigorúan előírja, hogy mind az illetékes plébánosok, mind a vezetésük alatt álló iskolák tanítói munkájukat a legszigorúbb fegyelemmel végezzék. Mindenütt ugyanazokat a tankönyveket használják. Az oktatás nyelvéül a magyart teszi, de előírja, hogy szükség esetén a tanítók a leckét a magyaron kívül németül és horvátul is magyarázzák. Előre feltételezi - és a korabeli pécsi tanítók személyét vizsgálva tényként állapíthatjuk meg, hogy az akkori Pécsett ezt a három nyelvet minden tanító bírta. Megalapítja a pécsegyházmegyei tanítók és kántorok nyugdíjintézetét igen nagy alapítvánnyal. 1851-ben már tízen kapnak nyugellátást abból az összegből akkor, amikor országszerte ez az intézmény még nem működött. Személyesen ellenőrizte a tanítók munkáját. Újjászervezte a Szepesy által alapított tanítóképzőt, és annak ügyviteli nyelvéül a magyart rendelte. Egyházlátogatásai alkalmából sok időt fordított az iskolákra, ellenőrizte a tanítás menetét, sőt ő maga is gyakran bekapcsolódott ebbe a munkába. Tankönyveket és írószereket vásárolt, és ezeket elsősorban falusi iskolákban szétosztatta. 553
