Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
A Legényegylet alapszabálya szerint a társulat célja: "A pestbudai katholikus mesterlegények további kiképzése, az erőteljes vallási és polgári érzületnek és életnek fölgeijesztése és ápolása által; hogy így egy derék és tisztes mesteri testületet képezhessenek."5 Az egylet eme célkitűzéseit "Nyilvános előadások; vallási és egyéb szükséges vagy hasznos ismeretekbeni oktatás, ének, alkalmatos iratoknak olvasása, kölcsönös beszélgetés társalgás épületes példaadás a kötelességnek katolikus keresztényhez illő teljesítése által"6 kívánták megvalósítani. Az egylet igazgatósága az alapszabály szerint fél évre határozta meg az oktatás rendjét "... mely a résztvevő legények szükségeihez képest magyar és német nyelven fog történni...Oktatás adatik: a/ a hittanban, b/ az egyházi és világi éneklésben, cl olvasás, írás, fogalmazás és számvetésben, d/ rajzolás- és mintázásban, e/ földleírás- és történelemben, f/ természettanban, különös figyelemmel a különféle mesterségekre."7 Az egyleti székház felszentelésével befejeződött az előkészítő munkával megbízott Szántóffy Antal prépost munkája. A155 legény - közülük 6 németajkú - részvételével megalakult az egylet. Elnöki teendőinek ellátásával ezt követően Szabóky Adolf piarista szerzetest bízták meg. AZ ESZTERGOMI KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A pestbudai Legényegylet megalakulását követően nyolc esztendő telt el esztergomi társának létrejöttéig. Az 1863. március 1-jén alakult egylet székházának felszentelésére 1863. március 25-én került sor. Az "Esztergomi Újság" híradása szerint: "Városunk a szokott egyházin kívül egy szokatlan polgári ünnepet is ült: a lapunkban már néhány ízben említett...pesti...egylet mintájára létesített, kath.legényegylet, alakulása és megnyitása ünnepét."8 A program reggel nyolc órakor a Belvárosi Plébániatemplomban a főpásztor által celebrált szentmisével kezdődött. Ennek végeztével a tömeg élén az agg hercegprímással gyalogosan vonult az egyletnek otthont adó "...takarék- pénztári épületig, melynek erkélye, ablakai és hágcsói szőnyegekkel és zászlókkal valának díszítve. Itt beléptekor a helybeli dalárda-egylet fogadta őt énekével. Majd dr. Szabóky Adolf üdvözlé ő eminentiáját, előadván röviden az 1856. évben alakult pesti legényegylet mintájára, s ő eminenti- ájának kivánatára alakított esztergominak genesisét, melynek szinte célja, a vallás és hasznos ismeretek terjesztése, miért is kérte ő eminentiáját, hogy a katolikus polgári intézetet megnyitottnak nyilvánítani szíveskedjék."9 Scitovszky János rövid megnyitóbeszédében kifejtette: "a legényegylet egyik fő célja az, hogy az iparos tagjai" ha már a test a heti munka folytán kifáradt, úgyszólva minden költség nélküli lelki élvezetekben is részesülhetnek, egymással illendő helyen társaloghatnak, és szellemi előmenetel terén, a társaságban kellemetesebbé tehetik magukat."10 A hercegprímást követően Zajicsek János reáliskolai igazgató, a 120 tagot számláló egylet elnöke szólt a köszönet hangján. Őt Csepreghy Ferenc asztaloslegény, egyleti dékán - a későbbi jeles népszínműíró - követte, majd kiosztották az ez alkalomra készült emléklapot, melyből a jelenlévők megismerhették a katolikus legényegylet jelszavát: "Vallás és erény / Munkásság és szorgalom / Egyesség és szeretet / Vidámság és tréfa". Az immáron hivatalosan is megalakult egyletet Vasas Zsigmond cipészlegény üdvözölte a pesti Katolikus Legényegylet nevében. A város főterén álló takarékpénztári épület második emeletén lévő három szoba - melynek évi 300 Ft-os bérleti díját Scitovszky János hercegprímás fizette - 1876-ig adott otthont Esztergom iparoslegényeinek. E tizenhárom esztendő alatt Zajicsek János, Török István, Wenczel Antal és Molnár Nagy János töltötte be az elnöki tisztet. Ekkor a Legényegylet beszüntette működését, s csak három esztendei szünet után, 1879. szeptember 1-jén újította fel azt. Ekkor elhagyta nevéből a katolikus jelzőt, s "Iparos Ifjak Önképző és Betegsegélyező Egyesülete" néven működött. 1884-ben ismét felvette a katolikus jelzőt, s ebben a formában 1890-ig maradt fenn. Elnökei Kovács Albert, Dóczy Ferenc és Fehér Gyula pápai prelátus voltak. Időközben többször is költözniük kellett. A takarékpénztári épületet elhagyva 1883-ban a Német utcai Magyarovics házban, 1884-ben a Simor János út 531-ben, 1885-től pedig a Német utcai Ivanovics házban leltek otthonra. Itt működtek 1893-ig. Ezek az esztendők, amelyek Fehér Gyula elnökletével teltek, fordulópontot jelentettek az egylet életében. Fordulópont volt, mert az egyház nem nézte ölhetett kézzel a liberális erők előretörését, s a parlamentben meghozott - az egyházat hátrányosan érintő - törvények sorát. 482
