Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
BÁRDOS ISTVÁN A KATOLIKUS LEGÉNYEGYLETEK MEGALAKULÁSA NÉMETORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON, MŰKÖDÉSE ESZTERGOMBAN (1860-1944) AZ ELSŐ KATOLIKUS LEGÉNYEGYLETEK Az egyesületi élet szerveződése terén a XIX. század közepének magyar társadalmi életét jellemző belső mozgásai lényegében egybeesnek az európai, ezen belül a németországi folyamatokkal. Témánk szempontjából különös jelentőségű ez az időszak, mert ekkor rajzolódnak ki markánsan a katolikus és a marxi-engelsi társadalomszemléletben rejlő különbségek. Míg Marx és Engels az ateizmusra és az internacionalizmusra, a kézműipar helyett a gyáriparra, a munkások és a tőkések osztályharcára, addig a katolikus egyház a vallásosságra és a nemzeti öntudatra, a gyáripari termelés helyett a kézműiparra, szembenállás helyett a mesterek és a legények együttműködésére helyezte a hangsúlyt. 1844—45-ben sok porosz városban jött létre népjóléti egyesület. Ezeket, a bennük erős teret nyerő liberális eszmék miatt a kormány 1845 tavaszán betiltotta. Engels, "A kommunizmus gyors előrehaladása Németországban" című cikksorozatában erről többek között így vélekedett: "Elber- feldben az egyesület alapelveként leszögezték, hogy minden embernek egyenlő joga van a művelődésre és mindenkinek részesednie kell a tudomány gyümölcseiből. De az egyesület alapszabályait a kormány még nem hagyta jóvá, s minden valószínűség szerint ezek is a kölni alapszabályok sorsára jutnak, mivel a papok, amikor a gyűlés elutasította azt a tervüket, hogy a társaságot a városi misszió alosztályává tegyék, tüstént maguk alakítottak egyesületet. A kormány a liberális egyesületet be fogja tiltani, a papokét pedig támogatni fogja."1 Ez volt az a történelmi pillanat, amikor a jeles szociálpedagógus, az 1845-ben pappá szentelt, 1991-ben boldoggá avatott Kolping Adolf határozott katolikus arculatú egyesületté fejlesztette az elberfeldi legényegyletet. Kevéssel ezt követően Kölnbe került. Az általa alapított első ottani Katolikus Legényegylet feladatául adta: "...hogy az iparosifjúságot vallásos és hazafias szellemben megtartsa...az iparosságot az ipar szeretetével, nemes öntudattal, képzettséggel, s a tökéletes munkára törekvéssel töltse el."2 E cél megvalósítása érdekében, 1865- ben bekövetkezett haláláig, szerte Közép-Európában egyletek sorát alapította. Az eredményes működés alapfeltételének tekintve az önálló székházat, a benne megvalósuló egyesületi életet, a gazdag általános és szakmai művelődést, vallási nevelést, s azt, hogy intemátusa révén szállást nyújtson a rászorulóknak, és a szakma fortélyait - vándorlás során - elsajátító legényeknek. AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET MEGALAPÍTÁSA Magyarországon - Elberfeldhez képest - több mint egy évtizedet kellett várnia az iparosságnak az első Katolikus Legényegylet megalakulására. Ebben bizonnyal szerepet játszott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, majd az azt követő önkényuralom is. A Ferenc József által 1852. november 26-án kiadott egyleti törvény szinte teljesen befagyasztotta a honi egyleti életet. Az egyletalapítást fékező császári szigoron csak az 1855. augusztus 18-i konkordátum enyhített. A Szentszékkel kötött megállapodás az egyházi autonómia visszaállítása kapcsán, mentesítette a római katolikus egyházat az 1852. évi egyesületi törvény végrehajtása alól. Scitovszky János hercegprímás több évi előkészítő munkájának eredményeként 1856. szeptember 8-án megkezdhette működését a Teréz-külvárosi Király utcában lévő Valero-féle házban a "Katholikus Mesterlegények Egylete". A hercegprímás még ugyanezen a napon, a Teréz-külsőváros plébániatemplomában tartott litánia után abban a reményben szentelte fel az egylet zászlaját"... melyen Nagyasszonyunk, Szent István, s Szent József képei valának"3, hogy "...majd hazánk egyéb városaiban is keletkeznek ily egyletek: az illetettek tudják a pestinek állását, s ha tetszik utánozzák annak ünnepélyeit is."4 481
