Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IX. Egyház és társadalom

Bár kutatásaim csak a kezdeten vannak, meg tudtam állapítani, hogy a szabad királyi város közelsége, későbbiekben a betelepülés lehetősége nagy vonzerőt jelentett.

1895-ben a négy település egyesítése lehetővé tette, hogy egy 4-600 fős zsidó közösség jöjjön létre Esztergomban, zsinagógával, rabbival, iskolával, egyházi-, jótékonysági- és kulturális egyesületekkel.

Egyértelműen megállapítható, hogy az esztergomi zsidó közösség megerősödésében igen jelentős szerepet játszott egy külső tényező, a Főszékesegyház építése, amely több évtizeden keresztül konjunktúrát teremtett.

JEGYZETEK

1. OSVÁTH Andor: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék monográfiája, Budapest-Sashalom 1938. 389.1. Zsidó Lexikon (Szerk.: UJVÁRY Péter) Budapest 1929. RAJ Tamás "Zsidó" tudományos tennivalók Magyarországon. Megjelent: A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór kóréból (Szerk.: KRIZA Ildikó) Budapest 1990. 247-257. 1. Raj Tamás nem vette figyelembe azokat a kutatásokat, amelyek a KSH Történeti-demográfiai csoportjánál kezdódtek el, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatódtak, hogy jelenleg a Hajnal István Kör gondozásában jelenjenek meg a kétévenkénti előadások szövegei.

2. Magyarország régészeti topográfiája 5. Komárom megye régészeti topográfiája, Esztergom és a Dorogi Járás. írta: HORVÁTH István...Bp., 1979. Komárom megye földrajzi nevei, Bp. 1985.

3. Zsidó Lexikon 243. 1. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza 11. kötet 263.1.

4. A hagyomány szerint az esztergomi zsidókat Isztambulba szállították, a későbbiekben esztergomi zsidó kereskedők pereskedtek a budaiakkal, hogy hitelre adtak sót a törököknek. Zsidó Lexikon 243. 1. FEKETE Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570-es összeírása. Budapest. 1944. FEKETE Lajos: A török Esztergomban 1575-ben. Kézirat - Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Kézirattár 1. sz. VASS Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban (Esztergom Évlapjai 1983.)

5. VILLÁNYI Szaniszló: Három évtized Esztergom vármegye és város történetéből, Esztergom 1893.133-134.1. Komárom Megyei Helytörténeti Olvasókönyv (Szerk.: ORTUTAY András) Tatabánya 1988. 150-152.1.

6. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár (továbbiakban K-E L) - Esztergom vármegye adószedőjének iratai, Rationes Perceptorales 1730/1. ua.; 1731/2.

7. K-E L- Esztergom vármegye adószedőjének iratai, Rationes Perceptorales 1731/2.

8. K-E L - Összeírások 134.

9. K-E L - Összeírások 136, 141.

K-E L- összeírások 145,147.

K-E L- Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1746. V.sz.n.

10. K-E L - Összeírások 235.

11. K-E L - Összeírások 115.

12. K-E L - Összeírások 85.

13. K-E L- Kéziratok 190.

14. K-E L - Conscriptio animarum

15. K-E L - összeírások 112.

16. K-E L-Esztergom vármegye adószedőjének iratai: összeírások 1795/6.

17. K-E L - Esztergom város iratai - Adószedő összeírásai 1795.

18. K-E L - Összeírások 71.

19. K-E L - Összeírások 74.

20. K-E L - Összeírások sz.n.

21. HEUSCHER József: Esztergom vármegye statisztikai, történeti és helyrajzi leírása. Latinból fordította: Prokopp Gyula. (Esztergom Évlapjai 1988. 100-145.1.).

22. K-E L - Összeírások 243.

23. Zsidó Lexikon 244.1.

24. K-E L- Esztergom vármegye dicális összeírásai 1843/4.

25. K-E L-Egyházi anyakönyvek másodpéldányai (Szenttamás izraelita hitközség) 1833-1853.

26. K-E L - Esztergom város tanácsának iratai 1832-2-200.

27. K-E L - Esztergom város tanácsának iratai 1836-2-113.

28. K-E L - Esztergom város tanácsának iratai 1836-2-97.

29. K-E L - Esztergom város tanácsának iratai 1837-1-46.

30. K-E L - Esztergom város tanácsának iratai 1848-1-220.

480