Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
Heissler (később Hetényi) János már országos díjat nyert a Vitnyédi cifra kapuk c. dolgozatával. Az osztályfőnök, dr. Pálos Ferenc is velünk együtt kezdte soproni működését. Remek szónok volt - hatásos nevelő. Élő Mária-kongreganista élet folyt a régi falak közt, az elsős diákokból két cserkészörs is kitelt. Rajk belügyminiszter utasítására a Magyar Cserkészszövetséget 1946 júliusában feloszlatták. Az újjáalakított Magyar Cserkészfiúk Szövetsége csak kisebb huzavona után igazolta a soproni 64-eseket, 1947 tavaszán. Jánosi Gyula az 1943/44-es évkönyvbe írt tanulmányában ezt megjósolta. Montecassino már romokban hevert, de hitt abban, hogy "az egész nyugati keresztény műveltség is, ... succisa virescit, a romokból újjáéled", világosan rámutatott: "Eszmezavar veszi körül ma nemcsak a nemzeti hivatástudatunkat, hanem magát a nemzeteszmét is. Egyesek a szovjet tagállamaként tudják csak elképzelni a jövőnket, mások a középeurópai népek parasztdemokráciáját látják kívánatosnak, vannak, akik a szentistváni államban bíznak." Egy év múlva győzött a Magyarországot szovjet kötelékbe sodró történelmi erőszak. 1947-ben még Veszp- rémvarsányban járt a csapat táborban, a következő évben, 1948 tavaszán vonulhattak fel utoljára, aztán szétverték vízágyúkkal az államosítás elleni diáktüntetést. Még 1948-ban megjelenhetett Jánosi nagyívű gyűjteménye a reformkorról A nagy nemzedék kora címmel. 1950-ben már az államosítást nem vállaló tanárokat is szétszórta az erőszak a kolostorból, mégis elmondhatjuk, hogy az 1802-től 1950-ig a 146 soproni bencés esztendő nem maradt nyomok nélkül. Horváth Kristóf igazgató 1896-os iskolatörténete szerint 1802-től 24 791 növendéke volt a gimnáziumnak. A hátralévő ötvenkét évre a számot becsléssel is kiegészíthetjük 20 000 további diákkal; így az államosításig mintegy 45 000 növendékkel számolhatunk. Tisztelettel és büszkén emlékezünk a város és gimnázium másfél évszázadára. Szent Benedek atyánk jelszavát követve - Crux sancta sit mihi lux, non draco sit mihi dux - jól képzett, Istenben hívő és bízó fiatalságot nevelt a rend. A keresztény nevelés újjászületése időszakában bizakodva hiszünk abban, hogy a megnyesett fa az ország leghűségesebb nyugati városában is újra kivirágzik.4 JEGYZETEK 1. MOLLAY Károly: Sopron vármegye vázlatos története. Különnyomat a "Sopron és környéke műemlékei” című munka második kiadásából Bp. 1957; BÁN János: Sopron újkori egyháztörténete Sopron, 1938., KUCZOG1 Marcell: A 300 éves gimnázium története, in A 300 éves soproni szentbenedekrendi Szent Asztrik Kát. gimnázium jubileumi értesítője az 1935/36. isk. évről. MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948., TIRN1TZ József: Sopron város kulturális fejlődése, in A Dunántúl településtörténete II/2. 95. és 97.1 2. LEGÉNY János: A magyar nyelv és a nemzeti szellem a soproni iskolákban, in Soproni Szemle 1944., Guzmics Izidor apát naplója ItK 1903., KLEMM Antal: Szeder Fábián Urániája ItK, 1921., VIDÁK Özséb előadása, in A magyar orvosok 1847. augusztus 11-17-én Sopronban tartott nagygyűlésének vázlata Pest, 1863. és Viertes Programm des Benediktiner Obergymnasiums in Oedenburg 1853/54. 3. HOLLÓSY Jusztinján Jacob Schabus könyvét fordította, Forradalom után - kiegyezés előtt vö. GAZDA István tanulmánya Bp. 1988., 538-560.1 TUIER László: Kurzweil Ferenc templomi karnagy SSz. 1942. 210-211.1; Soproni Almanach 1922 - RÁKOSI Jenő: Búcsú-e vagy üdvözlet 32.1 Vo. Rákosi-Album Bp. 1923. 14.1; Emlékkönyv 1892 - Kárpáti Károly visszaemlékezése 12.1, - BELLA Lajos: Az első év 80-85.1 Erődi Dániel 1879-ben kilépett a bencés rendből, Nagykikindán lett állami tanár. Az iskola alreálból 1877-től 82-ig alakult ált hat osztályos gimnáziummá, lépése szükségtől diktált kényszer lehetett, de ezután is jelent meg Sopronban verseskötete; RÉCSEY Viktor: Felolvasások és leírások I. füzet, Kassa, 1889. Kemény Hugóról az Irodalmi Kör 1882. és 1885. évi jelentése szól. Mihályi Ernőről CSATKAI Endre nekrológja - SSz. 1970. 278-280.1; A soproni Ady-vitát összefoglalja SARKAD1 Sándor: Az Ady-viták soproni visszhangja SSz. 1969. 343-350.1; ÖSTOR Antal Életem magasratörő lángja kötetét az ugyancsak bencés diák Marconnay Tibor költő adta ki. A félbemaradt Ady nekrológ A diák 1919. március 1-ji számában Matusz György Hét esztendő a magyarság szolgálatában, in Soproni Almanach 1922. 23.1 4. SHVOY Lajos naplóbejegyzése az 1932/33-as évkv. 31.1; SCHNATTNER Sigfried: Tanár szem, diák szív, Bp. 1941. 71.1; Koszter atyáról és a világtáborról 1933-34-es évkv. 39.1; GARAMI Elek könyve 1934-ben jelent meg, HEIN Tádé könyve Horváth Kálmán könyvesboltja kiadása 1943, Sopron.; HETÉNYI János dolgozatáról 1943/44-es évkv. 30.1; A cserkészet összefogó története GERGELY Ferenc: A magyar cserkészet története 1910-1948, 357-58.1, Bp. 1989.; JÁNOSI Gyula: A nagy nemzedék kora, Veszprém, 1948. Tanulmányának címe: Nemzeti hivatásra nevelés, Évkv. 1943/44.4-10.1 460
