Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
titokzatos, sokszor szunnyadó, de mindig könnyen ébreszthető művészeti ösztönével" - írja Dorf- meister-könyve előszavában. Említsük meg, a könnyen ébreszthető művészi ösztön jegyében tanítja Sopron és az iskolák diákságát - Mihályi Ernő rendtársa - Matusz György, A Diák című lap szerkesztője. Alighanem ő írt először Sopronban Munchről "Munchnak a Napja a régi és mindig új szociális küzdelmek vérvörös lángtengeréből feltápászkodó hatalmasságát ábrázolja. Az idők nagysága és nyomora egyben új szimbólumok után kiált a művészetben." Tanulmányozza Kan- dinszky metszeteit "s mohón szívom be lelkűket, hiszen egészen a jelennek az ábrázolásai" - írja Mihályi egy másik írásában. Képek címmel diákrovatot nyitott a lapban, olyan neveket és műveket leírva, melyeket előtte aligha ismerhettek az 1919-es Sopronban. A soproni bencés gimnázium tanáraitól sohasem állt távol a modern irodalommal, művészettel való ismerkedés. Mérey Kálmán már 1910-ben (február 24-én és 26-án) előadást tartott a Szabadliceumon "Az újabb szépirodalom ismertetése" címmel. Adyval és híveivel, a Holnaposokkal vitatkozik az előadó, de szakértelemmel elemzi szimbolizmusát. Az előadást és a nyomában kibontakozó vitát ismertető Sarkady Sándor szerint Mérey elismeréssel szól Ady magyar nyelvéről, versei dallamosságáról, megállapítja "Ady szimbolizmusa gyakran meglepő szépségű, de még gyakrabban homályos és nehezen vagy éppen nem érthető". Az előadást a Nemzetőr számai nyomán ismerjük. Ady pártján a Soproni Naplóban Gyóni Géza és az evangélikus teológus költőbarát, (Gyúrói) Nagy Lajos lép fel. Már azt is fontosnak érzem, hogy Adyt - ha fenntaratással is - korán, 1910-ben ismerteti és ismeri el Mérey Kálmán. De az akkori Ady-viták pontos soproni kiegészítője lesz, ha az 1922-ben elhunyt, fiatalon összeomlott Östör Antal Életem magasratörő lángja gyűjteményét idézem. Östör a bencés gimnázium diákjaként szerette meg és rajongott Adyért, verseit is Ady igézetében írta. Ő írta Matusz György lapjában - nyilván tanár-szerkesztője egyetértésével - az Ady-nekrológot, mely tisztelő hódolat volt "az ember-Ady kíméletlenül vívott a hatalmas szellemmel, a nagy összeütközések és a nagy megértések, felőrölhették idegzetét, de soha nem tudtak győzedelmeskedni titokzatos, prófétai szellemén". A nekrológ is Ady nyelvén íródott, s az emlékező vers is: "Mélyen szántott, szép, dacos Halált vetett / Ez a nehéz keserűcsókú Elet". Matusz György 1919-ben a tervezett német kormányzósági székhely létesítése ellen lépett fel. O szerkesztette a Berinkei-kor- mányhoz intézet memorandumot is: "az egész soproni magyarság nevében tiltakozott Sopron németesítése ellen és követelte, hogy Sopron városa a nyugatmagyarországi német kantontól teljesen független önkormányzatot kapjon" - írják róla az 1922-es Soproni Almanachban.3 1920 februáijában új nevelési formát, soproni cserkészcsapatot szervez Horváth Detre tanár. A jellemnevelő Turul- majd 1923-tól Szent Asztrik cserkészcsapat fejlődése a regős értékeket feltáró Teleki Pál regőshad munkájáig vezet, egészen az 1948-as erőszakos betiltásig. 1933 márciusában Shvoy Lajos, székesfehérvári püspök, a Regnum Marianum csapatának egykori parancsnoka látogatta meg a bencés cserkészeket. Naplójukba ezt írta: "Bízom benne, hogy a Szent Asztrik csapat is lelkes öntudattal és nagy hittel járja a lelki újjászületés és feltámadás útját s ugyanolyan boldogan gondolok vissza a megtett útra s rendületlen hűséggel megy előre, tudom, hogy egy új világnak készíti és tapossa útját. Az Úr Jézus ihlesse a derék soproni cserkészeket!” Az 1933-as gödöllői világtáborban tizenhat 64-es cserkész dolgozott, mint a naponként megjelenő Magyar Cserkész sajtószolgálatosa. Egyikük a népszerű Koszter Atya (Koszterszitz József dr., a soproni Szent Imre Kollégium direktora) sajtótitkára lehetett. Egy másik bencés cserkész "fiúország koronázatlan királyának, a világ főcserkészének személyes szolgálati szívességet nyújtott." Teleki Pál gróf mind a 16 fiúnak megküldte a "Jó munkáért" elismerő okiratot. A csapatparancsnok Schnattner Szigfrid Tanár szem diák szív könyvében emlékezetes sorokat írt a soproniak 1936-os táboráról. "A 64. sz. Szent Asztrik cserkészcsapat táborba indult Városlődre. Az iskolaév komoly munkájának befejezése után államépítő szándékkal jövőt járó tervekkel és megszentelt hittel indul a csillagszemű magyar fiú... Megépül a magyar diákállam, ahol törvény, munka, szellem és lélek minden, minden a fiúkért van." 1936: az iskola jezsuita alapításának 300. évfordulója. Itt tanít Magasi Artúr költő-tanár. Garami Elek megírta Kurzgefasste Geschichte der Gemeinde Purbach am Neusiedlersee c. könyvét. Hein Tádé évtizedek tanári tapasztalataiból írta A magyar irodalom élete c. remek irodalomtörténeti műelemző kötetét. Elemzései ma is jól használhatók. Jelen tanulmány szerzője, aki 1943-ban lett a Szent György utcai gimnázium diákja, Pilismaróton, a "csakazértis" cserkész- táborban még nem lehett ott, de már olyan csapatba lépett be, ahol regős-falu járó munka folyt. 459
