Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan

valószínűleg a régmúltban, a középkorban fedte a tényeket, amikor a bocherlik, a kis bocherek még nem vettek részt a rebe Siur-t tárgyaló értekezésein. Ez csak azoknak volt megengedve, akik már bizonyos fokot elértek talmudi tanulmányaikban, tehát önállóan kiismerték magukat a nehéz, bonyolult viták megértésében, amit "sir"-nek neveztek. Később már minden bochemak megengedték, jobban mondva kötelezővé tették a rebe minden előadásának a látogatását. így a "Sir"-ra elmentek a bocherlik is, tehát az elnevezés már nem fedte annak valódi jelentését.

3. A harmadik fajta bocherek az ún. "besserer cháver"-ok (a jobbik társ) voltak. Ezek olyan jó tudással rendelkezők közül kerültek ki, akik nem vállalták, hogy kis bocherekkel foglalkozzanak, mert nem volt türelmük hozzá, vagy még annyira nem voltak járatosak a Talmudban, hogy ilyen tanítványok tanítását a rebe rájuk bízta volna. Ezért olyan kezdő sir gellerekkel párosította őket össze, akik még kissé bizonytalanok voltak az egyedül tanulásban. Tekintve, hogy a Talmud tanulása csak párban történhetett a jesivában, így gyakorlati szempontokat számításba véve, a nagyobb tudással rendelkező sir geher rendszerint a "besserer cháver", vagyis a jobbik társ szerepét vállalta. Ez dotációval járt, az "ergerer cháver", a rosszabbik vagy gyengébb partner fizetett egy bizonyos összeget a jobbiknak havonta, ami általában a felét tette ki annak a tandíjnak, amit a bocherliknak kellett fizetniük a "cházerbocherok"-nak.

4. A bocherek negyedik fajtáját a "Cházerbocherek" alkották. Ezekről a bocherlikkel kapcsolatban már korábban szó volt. Kiegészítőleg meg kell jegyezni róluk, hogy közvetlenül ők irányították a jesivát, mert már szellemileg, fízikaüag érett fiatalemberek voltak. Közülük egyesek 21-25 éves korukig is a Talmudfőiskolán maradtak. A "Chevre böchürim"-nek (a bocherek egyesülete), ahogy a minden jesivában létező önkormányzati szervet nevezték, ők voltak a hangadói. Az elnöki tisztséget is közülük töltötte be valaki. Természetesen a "Ras jösive" (héberül a legnagyobb tudású bocher neve) ugyancsak soraikból került ki. A chevre böchürimnek a szerepe jesivánként változott. Volt, ahol csaknem minden adminisztratív jellegű dolgot a vezetői intéztek, így a diákok elszállásolását, kosztjának megszervezését, a bocherlik beosztását a cházerbocherokhoz, a sir geher párok kijelölését, a tanítási díjak meghatározását stb. Ugyancsak ennek a "chevre"-nek feladata volt, hogy egy-egy ilyen nagyobb tudású bochert felkérjen előadás tartására, amire rendszerint szombat délutánokon került sor. Többnyire a "Pirké óvajsz", az Atyák mondásai című Misna fejezeteiből, vagy a "Borchi náfsi"-nak a 104. zsoltárnak a magyarázataiból állították össze erkölcsi tanulságokat hirdető értekezéseiket, az évszaknak megfelelően. Ugyancsak a cházerbocherek voltak az irányítói a "Chevra mözajnajsz"-nak, az élelmezési egyletnek, amely az ún. "bén házmánim"-ban, vagyis a szemeszterek közötti szünetekben, tavasszal és ősz felé néhány bochert igazolvánnyal ellátva bocsátott útjára szerte az országban, hogy a szegény jesiva bocherek ellátásához pénzt szerezzenek. Egyes jesivákban ugyanis megszervezték a közös étkezést, és konyhát állítottak fel, ahol főztek a diákok részére és aránylag csekély összeg befizetése ellenében kosztot kaphattak. Főleg ebédet, a reggeliről és vacsoráról általában maguknak kellett gondoskodniuk. Az egészen szegények ingyen kapták a kosztot a menzán, az ő részükre kérték a pénzt a "Chevre mözajnajsz" pénzbeszedői. A Chevre böchürim vezetőségét a tagok titkos szavazással választották meg. Kis cédulákra írták fel a javasolt neveket, hogy kit gondolnak elnöknek, alelnöknek és gábenak. Az utóbbi funkciói közé tartozott, hogy hétfőn és csütörtökön reggel, valamint szombat délelőtt és délután, amikor Tóraolvasás volt, ő állt a "Széfeméi" (Tóratekercs) és jelölte ki a felhívandókat. Ugyancsak a gábe jelölte ki, hogy ki imádkozzon elő, tehát ki álljon az omednál (az előimádkozó állvány) az ima alatt. A választásokat nagy kortesharc előzte meg a pozíciókért. A Chevre elnöke a Ras jösivával együtt határozták meg, hogy melyik chazerbocher kapja a jobbmódú tanítványokat (akik külön pénzt fizettek a tanítójuknak, hogy foglalkozzon velük), a jobb szállást, és amennyiben a "Tégessen" rendszerrel oldották meg a kosztolást (a hét minden napján más-más zsidó családnál étkeztek a diákok), úgy a finomabb élelmet adó házakhoz a beosztást.

453