Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan

MAGYAR GYÖRGY KATOLIKUS PAPTANÁROK SZEREPE A TESTI NEVELÉS KIBONTAKOZÁSÁBAN A XIX. SZÁZADBAN A keresztény katolikus tan egyik alapelve szerint minden testi-lelki és szellemi tehetségünk Isten ajándéka, melyet fenntartanunk, s őriznünk kell, és egyet sem szabad közülük elhanyagolnunk. Akaratlanul is felmerül bennünk az a kérdés, hogy a keresztény katolikus hit és tan teijedésével ennek az alapelvnek a megvalósítása a nevelés területén mi módon és milyen mértékben érvénye­sült. A történelem évszázadait végigtekintve, azt tapasztaljuk, hogy ez az alapelv csak részben és bizonyos módosításokkal valósult meg. Ahol a katolikus egyház szervezete létrejött, s a lelkipásztor megjelent, a legelső teendő az iskola megnyitása volt. Legtöbb helyen maga a lelkipásztor volt a tanító. Az iskolában a feudalizmus első századaiban csupán az elemi ismereteket (olvasás, éneklés stb.) oktatták. A tanítótól megkövetelték, hogy a túlvilági boldogság reményében az alázatot, a földi szenvedések türelmes elviselését hirdesse, művelje és irányítsa tanítványai hajlamát és akaratát úgy, hogy azok erkölcsös és erényes emberekké váljanak. Ez a vallásközpontú nevelés évszázado­kon át csak az akarat tökéletesítésére törekedett, a jámbor, erényes, erkölcsös és istenfélő ember ideálját szolgálta, háttérbe szorítva a többi - testi és lelki - képességet, tehetséget. Úgy tartották, hogy a testápolás, testgyakorlás, a játék a lélekben bűnös gondolatokat támaszt, ami pedig egyál­talán nem kívánatos. A katolicizmus nagy gondolkodói közül Aquinói Szent Tamás volt az első, aki a testi nevelés, a játék szerepéről a fentiekkel ellentétes következtetésre jutott.1 Éppúgy elítélte és vétkesnek bélyegezte a játékban a túlzást, mint ahogyan a játéktól való teljes tartózkodást is véteknek tartotta, mondván, hogy ami emberi dolgok között észellenes, az vétkes. Úgy vélte, hogy a testnek és a léleknek is szüksége van felüdülésre, pihenésre. Ezért komoly szándékból végzett testmozgás ugyanúgy erény, mint a szórakozásból végzett játék. A játék, a testmozgás emberi, erkölcsi szük­séglete mindenkinek, amiben a mértékletességet a józan ész határozza meg. Szent Tamás elméleti útmutatásait a gyakorlatban kevesen követték. Az újabb századokban a humanista eszmeáramlat hozott némi fellendülést a testi nevelés területén. Mint ahogyan az ógörögök, a humanista szellem gondolkodói is azt tartották, hogy a művészetnek a szép a célja, s hogy szép csak az lehet, ami igaz, ami emberi. így aztán azt hirdették, hogy az igazi emberségre való nevelésre kell törekedni, ami pedig csak a testnek és szellemnek harmonikus kiműveléséből állhat. A magyarországi protestáns iskolák szervezeteiben és tanulmányi anyagában jelentkeznek elő­ször a humanista törekvések, hogy a fiatalság nevelésébe a testgyakorlást is beillesszék. A XVI. században a katolikus egyház is felismerte, hogy a kor kívánalmainak eleget tevő iskola a reformáció kezében komoly ellenhatást fejt ki. Areformáció és a humanizmus hatásának ellensúlyozá­sára létrehozták a jezsuita iskolákat, amelyek tanítási anyagát, szervezetét és módszereit az Iskolaügyi Szabályzat (Ratio Studiorum) határozza meg. Előrelépés történt a testi nevelés területén is, nem tiltot­ták meg a fürdést, és más a test fejlesztésére és erősítésére jótékonyan ható dolgok alkalmazását, szor­galmazták a szabadban történő mozgást, a táncot, vívást. A természetszerűség elvét követték. A XVIII. század második felében mindinkább érvényre jutott hazánkban a Habsburg-összbiro- dalmi törekvéseket kiszolgáló iskolapolitika. Feloszlatták a jezsuita rendet, és az iskolaügyet állami ellenőrzés alá helyezték. Mária Terézia életbe léptette Magyarország számára az első iskolaügyi rendeletet, a Ratio Educationist. A Ratio testi nevelésre vonatkozó előírásainak megvalósítása érdekében sajnos nem sok történt. Az iskolai testnevelés bevezetésével kapcsolatos indítványt az 1825-4827-es országgyűlés azzal utasította el, hogy a testápolás és a testi nevelés a szülői ház és az orvosok feladata. A testi nevelés kibontakoztatásáért ez idő tájt a protestáns hagyományok és sikerek mellett jelentős szerepet vállaltak a nevelés területén dolgozó katolikus paptanárok. A katolikus alapelv szerint meghatározott feladatokat már a testi képességek fejlesztésében is fontos­445

Next

/
Thumbnails
Contents