Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
el Pozsonyban, Egerben és máshol, mert azok sok esetben önhibájukon kívül, a történelem viharában jutottak öregségükre nehéz sorsra. Történelmi sorsfordulókon sokan találtak a rendben menedéket és hivatást. Főleg a kiegyezés előtti években több irgalmas testvért a menekülés, nyomor, nehéz családi körülmények vagy betegség vezetett a kórházba: orvosi, ápolói, papi vagy gyógyszerészi hivatásra. Az Irgalmasrend igen racionálisan tartotta fönn kórházait. Minden kórház önállóan gazdálkodott, a szerzetesek külön jövedelme és a munkaterápia haszna is összbevételükhöz tartozott. A legtöbb irgalmasrendi kórház több gyógyszerészt foglalkoztatott, akik a rendi kórházakban alkalmazott recepteket és szabadalmukat, a gyógyfüvekből készült "Egri Vizet" keverték, mely európai hírű és igen keresett volt. Gyógyszertáruk nyitva volt a nagyközönség részére. A rend legnagyobb bevételét a patika jelentette. Egyes helyeken, új kórházak alá kriptákat is építettek, hogy részben megtérüljenek az építkezés költségei. A budai kórház 4 kórteremmel rendelkezett elmebetegek részére. Egerben 350 ágyas elmeosztályt rendeztek be, ahová a budai akut betegeket szállították. Abban az időben az alkoholistákat is az elmeosztályon kezelték. Az 1904-es rendi sematizmus szerint abban az évben 8 alkoholistát gondoztak az Egri Kórház elmeosztályán, akik közül 1 meggyógyult, 2 javult, 2 meghalt és 3 hosszú ideig kezelésben részesült, ezért visszamaradt a következő évre. A rend osztrák, német és olasz orvosegyetemekre küldte tagjait kiképzésre, ami igen költséges volt. Csak az vághatott neki a nehéz tanulmányútnak, aki tökéletesen tudott latinul és annak az országnak a nyelvén, ahová küldték. Nagy előtanulmánya hozzásegített néhány szerzetest, hogy külföldi egyetemen elérte az európai szintet. Akik Olaszországban végezhettek, bio-medikus képzésben részesültek, ők képviselték Magyar- országon a természetgyógyászatot. 1769-ben gr. Eszterházy Károly érsek Egerben bio-orvostudományi fakultást alapított, a "Schola medicinalist". Az egyetem, jóllehet gondoskodott volna az orvosok utánpótlásáról, gazdasági okokból sajnos csak 4 évig állt fönn. A kórházi betegek csak ima- és munkaterápiában részesültek, a betegellátásban és ápolásban, szőlő- és zöldségtermesztésben munkálkodtak. Szellemileg misehallgatással és színielőadásokkal, azokra fölkészüléssel kötötték le őket. A szerepjáték és a ministrálás is segített jellemüket formálni. Valóságos festészeti hagyományaik alakultak ki: fantázia témák mellett egymást ábrázolták, ezzel saját jellemüket és viselkedésüket formálták. A szerzetesek minden élethelyzetben példát adtak a betegeknek: papok a gyónásban lelkileg segítették betegeiket. A rendnek jutott a szerep, hogy Szent István napi körmeneteken, Simor János hercegprímás 6777/1887. sz. rendelete alapján a szent jobbot vigye, majd 1938-ban irgalmasok kísérték az ún. "aranyvonaton" a szent obbot. 1990. november 1-jén újra megnyitotta kapuját a Pécsi Irgalmas Kórház, hogy a rend ismét megkezdje áldásos tevékenységét Magyarországon. 436
