Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
SCHWARCZ KATALIN MŰVELŐDÉS- ÉS KÖNYVTÖRTÉNETI ADALÉKOK A MAGYAR KLARISSZA REND XVIII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ Szent Klára attribútumai a kereszt, a monstrancia és a liliom mellett a könyv is. Nem tarthatom véletlennek, hogy az Eszterházy Tropheumban Magdolna Viktoria pozsonyi klarisszát könyvekkel ábrázolták. Ez a rézmetszet számomra többet mond egyszerű zsánerportrénál, jelképi értékű, a kla- risszák kapcsolatát fejezi ki az aszkétikus kiadványokkal. A magyar klarissza rend XVII. és XVIII. századi történetét kutatva - mint könyvtárosban is -, felmerült bennem a kérdés, milyen könyveket olvastak a klarisszák, imakönyveik mennyire segítették őket szigorú szerzetesi életükben. Különösen érdekes ez a kérdés, mert a klarisszák rendje volt az egyetlen olyan magyar női szerzetesrend, amely a XIII. századtól az 1782. évi feloszlatásig folyamatosan működött. A hat évszázad alatt az egyes rendházak jelentős birtokokra tettek szert, arany- és ezüstneműik komoly értéket képviseltek.1 Mégis, talán mindezeknél nagyobb értéket jelenthettek számukra a féltve őrzött ereklyék, no meg könyveik, hitük és szellemük gazdagodásának igazi segítői. A klarissza rend feloszlatása - hasonlóan a többi rendéhez -, könyvtáraik és könyveik óhatatlan és szomorú szétszóródását is magával hozta. Fennmaradt a pozsonyi és budai rendház könyvjegyzéke; ezek a jegyzékek elsősorban liturgikus könyveket tartalmaznak, valamint XV-XVII. századi kéziratokat és töredékeket.2 Művelődéstörténetünk számon tartja a klarisszák számára írt vagy birtokukba került kódexeket és azok megőrzésében betöltött szerepüket. Ezek a kézzel írt magyar nyelvű kötetek egyben mindennapi olvasmányaik is voltak. Erről tanúskodik Balassa Viktória nagyszombati fejedelemasz- szony 1689. évi bejegyzése a Lányi kódexben. Vlassich Katalinnak professioján ajándékozta a könyvet ezzel a megjegyzéssel: "hogi sorgalmatossan tanullja Oluasny".3 "Klarissza könyvek- alatt értem mindazon nyomtatott műveket, amelyeket klarisszák fordítottak, kiadásukban közreműködtek. A szerzőséget kiterjesztve mindazon köteteket, amelyek mindennapi szerzetesi életükhöz kötődtek. Tematikai felosztásban - részint követve Takács Ince4 ferences aszkétikus kiadványokat tárgyaló tanulmányát - az alábbi csoportosítást követtem: imakönyvek, lelkigyakorlatos elmélkedés, szentek élete, társulati kiadványok. A könyvek sorát gazdagítják a nyomtatásban kiadott szentbeszédek. Ezeket a kor jeles szónokai mondták el a klarisszáknak, ünnepi alkalmakkor. Kutatásom jelenlegi fázisában csak a XVIII. századi magyar nyelvű kiadványokról számolok be.5 A XVIII. század elejéig a klarissza apácák csak olyan ájtatos könyvekkel és olvasmányokkal rendelkeztek, melyeket maguk kértek és kaptak ajándékba (erről számos korabeli levél tanúskodik). A XVIII. század első felére a nyomtatásban megjelenő áhítatos irodalom számukra is hozzáférhetőbbé vált, melynek olvasása oly sok örömet szerzett nekik. Az 1703-as esztendő hozta azt a fordulatot, amikor a korábbi, csak befogadó-olvasó apácák közül többen már aktív művelői lettek az áhítatos irodalomnak. Ugyanis 1703-ban Bécsben megjelent Sigray Erzsébet Róza pozsonyi klarissza fordításában a "Jó illatú rózsás kert" című imakönyv.6 A kiadás költségeit gróf Kálnoky Sámuel erdélyi kancellár fedezte. Patrónusi jótéteményét valószínűleg motiválhatta az a tény, hogy a gróf unokája, Kálnoky Hedviga, rendtársa volt Sigray Rózának. Az imakönyv megjelenése mai vulgáris értelemben egy korabeli sikerkönyv első kiadásának minősíthető. Bizonyságul: a mű 1712 és 1860 között mintegy 18 kiadást ért meg. Az eredeti mű Alacoque Szent Margit (1647-1690), Jézus Szíve tiszteletét teijesztő imakönyvének első magyar fordítása. Sigray Rózának még egy imakönyvfordítása jelent meg. 1714-ben ő is a Budára költöző klarisszák között volt. Később az ő fordításában 1718-ban Nagyszombatban jelent meg Zachár János ciszter szerzetes Szent József zsoltároskönyve. Sigray Róza tökéletesen tisztában volt fordítói munkája jelentőségének, mert a bevezetőben ezt írta: "ne okozz engem vakmerő merészségűnek, hogy én olyan munkát vettem 437
