Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
Esztergomban a félévszázada tervezett és nagy megszakításokkal épített klasszicista székes- egyház belső díszítéséhez Simor János már nem a neogótika formanyelvét, hanem az akkor egészen új, neoreneszánsz stílust kívánta. Magyarországon ugyanis 1862-ben, a Magyar Tudományos Akadémia palotáján jelent meg először a neoreneszánsz stílus, nem kis küzdelem után. Lippert nagy érdeme, hogy lépést tartva az európai művészeti fejlődéssel ki tudott lépni a romantika világából, és teljesen magáévá tette a neoreneszánsz formakincset. Nagy példaként állhatott e téren előtte az idősebb kortárs Ybl Miklós (1814-91), aki a fóti templom és más romantikus remekmű után a pesti Operaház, a Vámház (Közgazdaság-tudományi Egyetem) és a pesti Bazilika pompás neoreneszánsz épületeit tervezte. 1869. november 1-jén Simor prímás ünnepélyes hálaadást tartott a Székesegyház építésének befejezéséért, jóllehet a belső díszítés csak 1885-re készült el. Még 1869 novemberében Rómába utazott az I. Vatikáni zsinatra, ahol a hittani bizottság lelke volt. A tudósító írta, hogy "velős előadása, mély tudománya, classicus latin szónoklata nagy hatással volt a zsinati atyákra."3 Ez a zsinat, amelyet a francia-porosz háború miatt egy év'után be kellett rekeszteni, hirdette ki a pápa tévedhetetlen tanítói tekintélyét hit és erkölcs dolgában. Ez a dogma nagy vitát váltott ki világszerte. Simor prímás több tudományos értekezésben védte meg e hittételt, rámutatva, hogy az egyetemes egyház kezdettől fogva vallotta azt.4 1872-ben megnyílt a Simor prímás által alapított első óvoda és iskola a Szatmári Irgalmas rendi nővérek gondozásában a Szent Anna-plébániatemplom, a helybeliek nyelvén Kerektemplom mellett. A rendház és iskolaalapítások hosszú sora követte ezt Pozsonytól Selmecbányáig. 1872-ban készült el a Garamszentbenedeki Úrkoporsó restaurálása Bécsben, amelyet az esztergomi székesegyháznak ajándékozott. Az ősi bencés apátság e Mátyás kori szobrászati remekműve ma az ugyancsak Simor János által alapított Keresztény Múzeum kiállításán látható.5 Ez a múzeum az, amely Simor Jánosnak mindmáig világhírnevet biztosít. Megnyitása 1875. okt. 12-én a Bibliotéka emeletén országos esemény volt. A múzeummal az volt a célja, hogy "hasson a jóízlés kifejlődésére, nemesítésére, a szunnyadó tehetségek felébresztésére, és hogy emelje a nemzeti önérzetet".6 E hármas célkitűzés megjelöli a gyűjtemény hármas tagolódását: régi európai művészet, kortárs művészet és régi magyar művészet. Mindhárom rész gyarapítását állandóan napirenden tartotta.7 A kortárs festők közül főként a nazarénusokat támogatta megbízásaival, vásárlásaival. Az 1874. évi római útinaplójában elevenen számol be a művészeknél tett látogatásairól, és arról a körültekintésről, amely megelőzte művészeti vásárlásait. 1874-ben is, amikor rövid hivatalos úton volt Rómában, hogy a bíborosi jelvényeket és római templomát, a Tiberis-szigeti Szent Bertalan- templomot átvegye, szakított időt Róma műgyűjteményeinek és a kortárs művészek meglátogatására.8 1878-ban, amikor IX. Pius temetésére és a pápaválasztó konklávéra utazott Rómába, vásárolta a Múzeum számára Bertinelli kanonok gyűjteményét, amely a XIII-XVIII. századi itáliai művészet pompás áttekintését adja. 1875- re készült el a Bakócz-kápolna megújítása is. Simor prímás nagy megbecsülésben részesítette a magyarság e fontos kegyhelyét, amely egyúttal a magyar reneszánsz építészet egyetlen épségben fennmaradt emléke. Andrea Ferrucci 1519. évi pompás márványoltárának fülkeszobrait a törökök megsemmisítették, így Simor Szent István és Szent László fehér márványszobrát készíttette el Pietro della Vedova torinói szobrásszal. A középső fülkébe a díszes márványtabernákulumot Lippert József tervezte. A kápolna új nagy ablakát az általa alapított fertőrákosi műhelyben készült üvegfestménnyel díszíttette, amely 1945-ben pusztult el. Az 1823-ban készült és azóta 1875-ig csupaszon álló téglakupoláját Lippert tervei szerint Antonio da Toma olasz mester vörösmárvány dísszel készítette neoreneszánsz stílusban. 1876- ban a bécsi Votiv-Kirche számára 8,5 m magas neogótikus, festett üvegablakot ajándékozott. A képek Evangélista és Keresztelő Szent János mellett Alamizsnás- és Aranyszájú Szent Jánost ábrázolják Jobszt Ferenc rajza szerint. 1880-ban jelentette meg Simor érsek "Az esztergomi főszékesegyházi kincstár 79 darabjának 55 fényképe" és "Történeti, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főszékesegyház kincstárából" című díszalbumokat, amelyeket Dankó József kanonok írt.9 Itt nagyméretű, kiváló fényképek mutatják be a Simor érsek által megújíttatott országos, sőt európai jelentőségű ötvösműveket, mint a koronázási eskü-keresztet, a Mátyás és Zsigmond kori szarvserlegeket, úrmutató370
