Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet

kát, kelyheket. Az új talapzatokat, kiegészítéseket valamint a kiállítási szekrényeket ugyancsak Simor főépítésze és művészeti tanácsadója, Lippert József tervezte.

1882-ben az egész ország köszöntötte Simor Jánost a 25 éves püspöki és a 15 éves érseki jubileuma alkalmából. Az ünnepelt ennek örömére a prímási palota méltó kialakításával ajándékozta meg a várost, a saját költségéből, az érsekség megterhelése nélkül. (3. kép) A XVIII. századi barokk jezsuita rendházat Lippert Józseffel neoreneszánsz palotává alakíttatta. A főhomlokzat a Nagy-Dunára néz, ahonnan a lenyugvó nap aranysugarai, a víztükörben megkettőzve, ragyogják be a prímás és papjai, valamint a vendégek lakosztályait. A város felé néző utcai homlokzat mögött az első emeleten a díszterem kapott helyet, amelyhez a 8 márványoszlopos, márvány-mozaik padlós előcsarnokból a carrarai márványból épült lebegő lépcső, a művészi kovácsolt vas korláttal, vezet fel. Pompás fogadószalonokon keresztül jutunk be a díszterembe,, amelynek falait 13-féle márvány burkolja, nagyméretű belga tükör és carrarai márvány kandalló ékesíti. A stukkó-díszes mennyezetről velencei csillárok csüngnek. A díszterem mellett, az utca felé kapott helyet Simor prímás könyvtára, amelyet egész életében gyűjtött, és amely korának legjelentősebb hazai magán- könyvtára volt. A teológiai munkák mellett megtaláljuk itt a hazai- és világirodalom klasszikusait, a történettudomány legújabb munkáit, a művészettörténet és műemlékvédelmi irodalmat, az európai múzeumok és könyvtárak, valamint a világkiállítások díszes katalógusait és albumait, továbbá a születő természettudományok legjelentősebb munkáit. Külön egységet képeznek a kódexek, köztük a díszes Corvina-kötet: a Filipecz-kódex, és az ősnyomtatványok. A 45 000 kötetről Simor prímás tudományos cédula-katalógust készíttetett, amely 1887-ben meg is jelent.10

A könyvtárhoz hasonlóan a mellette lévő prímási levéltár részére is többszintes, vasvázas polcrendszert csináltatott. Simor János rangjához illően kívánta kialakítani székhelyét. Példaképe a vatikáni palota volt, amint ezt a zárókő alatti okmányban megjelölte.11

1885-re készült el a bazilika kupolájának márványstukkó díszítése az aranyozott felirattal: "Assumpta est Maria in coelum gaudent angeli". A belső dekoráció főműve Pázmány Péter 3,25 m magas carrarai márványból készült szobra a neoreneszánsz keretben. Pázmány érsek, a nagy előd, minden szempontból példaképe volt Simornak: az egyház újjászervezője, a kiváló szónok, a szenvedélyes apostol, a lánglelkű hazafi, a magyar tudomány és művészetek fáradhatatlan mecénása.

Simor János érsek művészetpártolásának helyességét igazolta a történelem. Alkotásai, főképpen a Bazilika, a Kincstár és a Keresztény Múzeum ma már nemcsak Esztergom, hanem egész világ nagy értékei.

JEGYZETEK

1. WALTER Gyula: Simor János bibomok hercegprímás emlékezete. Esztergom, 1891. 25

Simor-Album. Emlékkönyv föméltóságú és főtisztelendó Simor János római szentegyház bíbomoka, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek úr aranymiséjének ünnepére. Esztergom, 1886. 44

2. IPOLYI Arnold, in: Religio, 1860. 41. sz.; Vasárnapi Újság 1860. 52.sz. 1863. 28. sz.; Győri Kalauz 1861. 31. sz.; Archeológiái Közlöny, I. (1859), V.

3. KÓHALMI-KLIMSTEIN József: Simor János bibomok, érsek, Magyarország herczeg-prímásának félszázados papi jubileuma. Pozsony-Budapest 1886. 20.

ADRIÁNYI, Gabriel: Ungam und das I. Vaticanum. Böhlau, Köln-Wien, 1975.

"Magyar Állam" című lap 1870. febr.

4. A római pápa tanítóhivatalának csatlakozhatatlansága. Pest, 1872 A római pápa tévmentességéről szóló ősi hagyományok tanúbizonyságai Magyarországban. Pest, 1871.

5. PROKOPP Mária: A Garamszentbenedeki Úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeumban. Budapest, 1982.

6. Simor-Album

7. PROKOPPNÉ Stengi Marianna: A Keresztény Múzeum első évtizedei, Esztergom Évlapjai, 1960, 89 - 104. PROKOPPNÉ Stengi Marianna: Az esztergomi Keresztény Múzeum története, Esztergom, 1976.

8. HA1CZL Kálmán: Simor János hercegprímás római utinaplója. 1874 Budapest, 1944.

9. DANKÓ József: Az esztergomi főszékesegyházi kincstár 79 darabjának 55 fényképe. Esztergom, 1880. DANKÓ József: Történeti, múirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főszékesegyház kincstárából. Esztergom, 1880.

10. Catalogus bibliothecae Joannis cardinalis Simor, principis primatis Regni Hungáriáé, archi-episcopi Strigoniensis. Secundum cognomina auctorum descriptus. Strigonii, 1887.

11. Simor-Album, 215.

371