Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
köszönd e látványt; balról a kerek templommal, melyet, mondják, ama nagy Dóm legelső álmodój a épített, kicsiny próba gyanánt, hogy élve lássa még csodás álmát: a fő Magyar Templomot!..." írta Babits Mihály "Szent király városa" című költeményében. Packh végül dór oszlopsorral körülvett változatot tervezett, s az ez ellen felhozott építészet elméleti kifogásokra is szerkezeti érvekkel válaszolt. Packh János - noha sok támadás érte - műveivel és két építészeti könyvével korának kiváló és "tudós" építészei közé tartozik, s értő kortásainak elismerését is kivívta. Kazinczy Ferenc esztergomi látogatásakor, 1831-ben így írt a készülőiéiben lévő templomról:a templom testének fala, a mely a kupolát fogja tartani, minden ablak nélkül, görögösen! Mely temérdek nagyság! A nézőt elfogja a kicsinységének érzése, de el egyszersmind nagyságának érzése is, s örvend ennek!..." 1831-ben elhunyt az építkezést nagy eréllyel intéző Rudnay Sándor prímás. A bécsi udvar több mint hét éven át elhalasztotta új érsek kinevezését, szokás szerint magához véve így a legnagyobb magyar egyházmegye jövedelmeit is. Ugyanakkor a bécsi udvari Építészeti Igazgatóság hivatali szervezetén keresztül megpróbálta az építkezés folytatását az itáliai származású bécsi Pietyo Nobile részére biztosítani. Nobüe, a római tanultságú építész a bécsi Akadémia építészeti osztályának igazgatója volt, aki 1826-ban fejezte be a trieszti San Antonio Nuovo klasszicista körtemplomot. Többször járt Esztergomban, "vizsgálatokat" vezetett Packh ellen, építészetelméleti vitákat folytatott vele. Terveket is készített a székesegyház befejezésére, amelyek meglepően kevés eredetiséget mutatnak, s meg sem közelítik - főként szerkezeti kérdésekben - Packh gondosságát. 1838-ban végül Kopácsy József személyében kinevezték az új érseket, s úgy látszott, az építkezés folytatódhat, azonban az addigi építész, Packh János néhány hónap múlva gyilkosság áldozata lesz. Az építkezés folytatására ekkor ajánlotta Pyrker László egri érsek Hild József pesti építészt. Pyrker így vélekedett Hild munkáiról: "...több éven át Rómában is tanulta hivatását, és már Pest városának legszebb épületeit kivitelezve is bizonyította képességeit. Én őt az újabb kor első építőmesterei közé sorolom - Palladio óta - mert különleges szépérzékkel van megáldva, s nem is tud mást, mint szépet alkotni..." Hild templomépületeiben valóban ötvözte a palladianizmus hazai kifejezésmódját a "forradalmi építészet" mértani tömegformálásával, amelyet tanulóévei idején a francia Charles Moreau építész mellett sajátított el. Tervezési, szerkesztési módszereiben pedig már a kortárs bécsi "mérnök-építészet" képviselőihez állt közel. Hild több kisebb vidéki templom és az egri székesegyház felépítése után kapta az esztergomi megbízást. 1839 őszén járt Esztergomban, ahol átvette elődje terveinek egy részét, és -egy összeállítást kupolaboltozatos kitűnő templomokról." Ezekről sajnos nem maradt fenn jegyzék, de valószínűnek tartjuk, hogy az esztergomi Bibliotheca egyik metszetsorozatát erre a célra gyűjtötték össze. Ez a sorozat a velencei és a konstantinápolyi templom mellett a római Szent Péter-székes- egyházat, a londoni Szent Pál-katedrálist ábrázolta. A két utóbbi az újkori építészet kupolamegoldásainak két általános irányát reprezentálja. A "Michelangelo" típusú, a római Szent Péter-templom megoldása: az oszlopok támpillér jellegű sorozatot alkotnak, páronként összekötve. A másik típus Bramante "Tempietto"-jára vezethető vissza, amely a római San Pietro in Montorio-kolostor udvarán áll, s ennek körülfutó perisztiliumát követi. Hild - úgy tűnik - visszatért a kupola oszlopsorral körülvett típusához, de közelebb állt a Kühnel- féle tervhez, mint a vitatott Packh-féle dór oszlopos megoldáshoz. Eszményképe - talán itáliai éveinek tanulmányait is felidézve - a Bramante-féle Tempietto nyomán kialakult kupolamegoldás, perisztillel, de sajátos formai és szerkezeti megoldással. A kupola elterjedt és évszázadokon át alkalmazott változatai az oculus-laterna szerkezettel a Pantheon "kozmikus" világításának hatását kívánták utólérni. Ezt a londoni Szent Pál-katedrálisnál bonyolult hármas kupolarendszer biztosította. Hasonlóan többhéjú kupola épült a párizsi Panthe- óntól a pétervári Izsák-székesegyházig sok templomon. Hild lemondott erről a megoldásról - a 359
