Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
LUDÁNYI GABRIELLA ADALÉKOK AZ EGRI LÍCEUM KÖNYVTÁRTERMÉNEK IKONOLÓGIAI PROBLEMATIKÁJÁHOZ Az egri Líceum sokirányú vizsgálata közben még nem került sor olyan jellegű kutatásra, mely az együttest ikonológiailag összefüggő egészként kezelte volna. A kutatás azonban az építéstörténet, az épületet és a belső díszítményeket alkotó művészek munkásságának kiváló feldolgozásai1 mellett nem elégedhet meg a történeti, attribúciós, stilisztikai problémák feltárásával, az ábrázolások tematikus meghatározásával. Az építmény és belső kiképzése, ez a'monumentális, összetett mű, nem értelmezhető az egyes részleteket külön kezelve, önmagában elemezve, azaz pusztán az egyes művészek alkotótevékenysége szemszögéből, hanem csak egy olyan egész koncepciójából kiindulva, melyben minden részlet, a legkisebb is, egymással összefügg, egymásra utal. A dolgozat egy folyamatban levő nagyobb munka része, mely a mélyebb ikonológiai összefüggések bizonyítására kiragadott példaként a Líceum könyvtárterme mennyezetfreskójának és berendezésének néhány kérdésével foglalkozik. Kívánatos előre leszögeznünk, hogy a Líceum együttese, e hatalmas mű végső inventorának az építtető gróf Eszterházy Károly püspököt tartjuk, kinek szellemi horizontjába a katolikus egyház teljes és mindig megújuló öröksége éppúgy beletartozott, mint az újkori empirizmus és racionalizmus eredményeinek megbecsülése. Eszterházy ideátor szerepe természetesen nem kisebbíti művészei teljesítményét, hiszen csak kvalitásos, invenciózus, művészetüket magas fokon művelő mesterek tudták a szellemi tartalom szárnyalását követni, a megvalósításban a megrendelő társai lenni. Kracker és Zach, Sigrist, Maulbertsch művei saját oeuvre-jükben is kiemelkedő alkotások, de éppen a különböző mesterek különböző időben készült művei tételezik fel, hogy Eszterházy az épületegyüttes festészeti díszítését a maga komplexitásában eleve eltervezte, s ezen a tartalmi koncepción a közbejött nehézségek, művészei kényszerű váltogatása miatt sem változtatott. Eszterházy építkezéseivel kapcsolatban nagy mennyiségű iratanyag áll rendelkezésre, melyben bőven találhatók tartalmi, megoldásbeli utasítások, utóbb keményen végrehajtatott előírások, sőt egész programtervek is. A könyvtárterem díszítésére vonatkozólag azonban meg kell elégednünk a szűkszavú gazdasági feljegyzésekkel.2 A könyvtárterem tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetfreskója 1778-ban készült el. Mesterei az egrivé vált bécsi Kracker János Lukács, valamint veje, a brünni származású, "vulgo Medico", ugyancsak bécsi akadémiát járt Doctor Joseph Zach - utóbbinak az architektúra festését tulajdoníthatjuk. Nem feladatunk a tridenti zsinat jelentőségének, az egész egyházat megújító szellemének méltatása, melyből káros szimplifikáció pusztán reformáció ellenes oldalát kiemelni. Érdekes viszont, hogy ennek a kulcsfontosságú eseménynek képzőművészeti ábrázolása igen ritka.3 így már az egri freskó témaválasztásában, annak saját korában való társtalanságában is tudatos történeti távlatot, célratörő teológiai, egyháztörténeti szemléletet kell Eszterházynak tulajdonítanunk, melyet világosan közvetítenek a formai megoldások. Tudjuk, hogy Eszterházy Bécsbe küldte Krac- kert, hogy ott, épp a történeti hűség kedvéért tájékozódjon, képeket, metszeteket tanulmányozzon. Valószínűnek látszik, hogy ezeket a még nem azonosított, de felhasznált előképeket nem az "igényesebb" műfajok, festészet, művészi grafika körében, hanem a XVI-XVIII. századi populáris sokszorosított grafika tudósító, ismeretközvetítő lapjai hatalmas tömegében találhatjuk meg, melyeken a tényszerűség és nem a művészi kvalitás dominál. Efféle előképek használata jól megfigyelhető a mű szerkezetében. A zsinat hiteles eseményei, illetve szereplői négy oldalon, a mennyezetfreskó festett párkányzata lépcsőin jelennek meg. Frízszerű felsorolásuk híven idézi a különböző jeles eseményeket megörökítő népszerű metszetek elrendezési sémáját, mintha azok szigorú négyszögben, sorosan ábrázolt alakjait látnánk, mintegy a metszetet kiterítve, és a négy oldalra nagy léptékben felvetítve. Megfigyelhető, hogy a mennyezetfreskón Kracker és Zách kétféle perspektívával dolgozott. A konkrét történeti esemény, a zsinat szereplői három enyészpontra komponálva, kevésbé erős 339
