Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
vörös kettőskeresztes, illetve fehér-vörös sávozatú címermotívumokkal, hanem a horvátországi hadjáratát illusztráló csatakép zászlaján22 is ez a két címerábrázolás szerepel. Csak Zsigmond király és császár trónon ülő képe mellett láthatjuk - önálló pajzson23 - Zsigmond német-római császári címerét, az arany mezőben arany koronás, kétfejű fekete sast bemutatva. Ez alatt Zsigmond egyesített magyar-cseh címerének az a változata figyelhető meg, amely kiemelten, a 2-3. mezőben ábrázolja a vörös kettőskeresztes címerváltozatot, az 1-ben a fehér-vörös sávozatot, míg (az uralkodó képe felé fordított) vörös mezőben ágaskodó, arany koronás ezüst cseh oroszlán a 4. mezőbe szorul. Vizsgálatainkat összegezve megállapíthatjuk, hogy I. Mátyás királyunk korában élt a kettőskeresztes címer olyan változata, amely a "szabályos", vörös mezőben ezüst kettőskeresztet feltüntető, általánosan előfordulni szokott mázak használatát megcserélte, s fehér (ezüst) mezőben vörös kettőskeresztet ábrázolt zöld talapzaton, hármashalmon. Minthogy e címerváltozatok a király könyvtárának egyes darabjaiból kerültek elő, nyilván az uralkodó is tudott róluk, s az a tény, hogy nem intézkedtek átfestésükről, mutatja, hogy legalábbis eltűrték őket. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a vörös kettőskeresztes címerváltozatok nem mutatkoztak tartósnak: Míg a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező mellett hosszú évszázadokon át él az ezüsttel és vörössel hétszer vágtt változat, többször előfordul a hétnél több, vagy kevesebb vágás, s végül a sávozat ma is hivatalos, államcímerünkben használatos formáját alig egy évszázaddal ezelőtt írja csak elő az 1895. évi 3755. számú miniszterelnöki rendelet, a kettőskeresztes pajzsfél eltérő színekkel való használata nem élt ilyen sokáig, s hasonlóan az államcímerünk történetében felmerülő néhány más elemhez, rövidesen feledésbe merült. JEGYZETEK 1. A kettőskereszt is ábrázolásmódja történetére vonatkozó régebbi irodalmat összefoglalja KUMOROVllZ L Bemát: A magyar címer kettőskeresztje. - Turul, (1941) 45-62. p., uő.: A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma. - Klny. a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma 1941/42. évkönyvéből. Gödöllő, 1942. passim, újabban vö. KOVÁCS Éva: Signum crucis - lignum crucis. (A régi magyar címer kettőskeresztjének ábrázolásairól). In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról Szerk.: SZÉKELY György, Budapest, 1984. 407-423. p., BERTÉNY1 Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. 66-81. p. uő.: Címerváltozatok a középkori Magyarországon. - Levéltári Közlemények LIX. (1988) 4-44. p., SZÉKELY György: A kettőskereszt útja Bizáncból a latin Európába. - In: IVANF1 (Jancsik) Ede: AMagyar Birodalom vagy Magyarország s részeinek czímerei. Pest, 1869. c. munka reprintje: Maecenas, 1989.107-122. p. 2. BERTÉNYI: Címerváltozatok. 6-9., 15-16., uő.: Kis magyar címertan. 70. p., KOVÁCS Éva: Signum crucis - lignum crucis. 415. p., Iván BERTÉNYI: Das alt-neue Wappen von Ungarn. - Schweitzer Archiv für Heraldik, 1989. Heft 2., 169. p. 3. KUMOROVTTZ Lajos: A magyar trikolor és a magyar államcímer múltja. Budapest, 1955. Kéziratos doktori értekezés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. D 447. 73. p. 4. SZÁNTÓ Komád O.F.M.: A katolikus egyház története. 3. kötet. Ecclesia, Budapest, 1987. 515. p., KUMOROVTTZ Lajos: A magyar trikolor és a magyar államcímer... 74. p. 5. KUMOROVTTZ L. Bemát: Turul, 1941., 56. p., BERTÉNYI: Kis magyar címertan. 79. p. 6. Képes Krónika. Helikon Kiadó, 1987. (hasonmás kiadás) 7. BERTÉNYI: Kis magyar címertan. 77. p. 67. ábra, THURÓCZY János: A magyarok krónikája. Helikon Kiadó, 1986. (hasonmás kiadás). MS. a Cr fólió Szent Istvánt és Imre herceget ábrázoló kép négyeit pajzsának a kettőskeresztje alatt, ill. a qgr fólión a Hunyadi János vajda tevékenységét megörökítő fejezet feletti kép négyeit zászlajának kettőskeresztje alatt. 8. Csaba CSAPODI-Klára CSAPODI-GÁRDONI: Bibliotheca Corviniana. Die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus von Ungam. Corvina Kiadó-Helikon Kiadó, 1982. 68. p. 130. sz., 221. p. LXVm. ábra, Cod. Urb. Lat. 112, föl. 279r 9. Bibliotheca Corviniana, 1982. UOCVII. ábra, 239. p. Bibliotheca Apostolica Vaticana Rossiana 1164. föl. 126v 10. E. KOVÁCS Péter: Matthias Corvinus. Officina Nova. Budapest, 1990. 20. színes ábra és 201. p. 11. Bibliotheca Corviniana 1440-1490. Nemzetközi Corvina Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Mátyás király halálának 500. évfordulójára. 1990. ápr. 6-okt.6. Országos Széchényi Könyvtár, LXVI. ábra, ill. 159. p. 170. sz., Budapest, MTA Könyvtára, K. 397. 12. Bibliotheca Corviniana... 1982. 80. p. 184. sz., 297. p. CVI. ábra - Wolfenbüttel, Herzog-August Bibliothek, Cod. 73. Áug. T Fol. Ív 13. Uo. Fol. 2r 14. Mi. SOLTÉSZ Istvánná: A Thuróczy-krónika és kiadásai. In THURÓCZY János: A magyarok krónikája. Fordította: HORVÁTH János. Helikon Kiadó, 1986. 421-446. p. 15. THURÓCZY János: A magyarok krónikája... (hasonmás kiadás) Föl. Ív 16. CSAPODI Csaba: Beatrix királyné könyvtára. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, 41.) Budapest, 1964. 10-11. p., BERTÉNYI Iván: Címerváltozatok ... 38-39. p. 17. THURÓCZY János: A magyarok krónikája ... (hasonmás kiadás) Föl. rsr. 18. Uo. Föl. e3r. 19. Uo. Föl. hsT. 20. Uo. Föl. igv. 21. Uo. Föl. Uv. 22. Uo. Fol. l7r. 23. Uo. Fol. 02T. 328
