Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
a 2. mezőben a vörös kettőskereszt alatt a zöld talapzat nem sík, hanem dombszerűen kiképzett, s végül a 4. vörös mező ágaskodó arany oroszlánja nem kettő, hanem egyfarkú. De nemcsak kézzel írt kódexeinkben fordul elő a megszokottól eltérő heraldikai mázzal ábrázolt kettőskereszt, hanem a Thuróczy-krónika ugyancsak Mátyás király könyvtára számára készült Augsburgban nyomtatott, díszes, a kódexekhez hasonlóan kifestett példányában is találkozunk vele.14 Itt - rögtön a hártyán ránk maradt példány első illusztrációjaként - egy olyan címeregyüttes vonja magára a figyelmünket15, amelyet a kutatás újabban Mátyás és Beatrix közös (fantázia)- címerének értékel. A címerábra közepén zárt, az alatta látható mindkét pajzs felső széle fölé festett pántos korona figyelhető meg. Ez alá került érintkező (felső) pajzscsúcsokkal egymás mellé helyezve Mátyás és Beatrix doborpajzsban külön-külön ábrázolt királyi, illetve családi címere. Mátyás négyeit pajzsának 1. fehér mezejében zöld hármashalom középsőjén szélesedő szárvégződésű vörös kettőskereszt áll. (Felső, vízszintes szára hosszabb, mint az álsó.) A 2. negyed vörös mezőben három fehér pólyát mutat. A 3. vörös mezőben arany koronás, kétfarkú fehér oroszlán balfelé ágaskodik, a 4. kék mező az ugyancsak balfelé (az udvariasságból a másik címerpajzs irányába) fordított, arany gyűrűt tartó fekete hollót ábrázolja. A 2. ugyancsak négyeit pajzs 1-4. mezeje cölöpösen harmadolt (kétszer hasított). Az 1. harmad fehérrel és vörössel sávozott (hétszer vágott), a 2. kék harmad arany liliomokkal van behintve, a 3. harmad fehér mezőben az arany jeruzsálemi keresztet ábrázolja. A 2-3. negyed arany mezőben négy vörös cölöpöt mutat. A címergyűrű kilenc kerek talpú pajzsa a Mátyás által használt címerábrázolások közül azokat tartalmazza, amelyek nem kerülhettek rá a középső (fő)pajzs négy mezejére, de a legfontosabbnak tartott cseh oroszlánt megismétli. Ez a kétfarkú, arany koronás címerállat került a címergyűrű tetejére, a legfelső vörös pajzsra, előre ágaskodó formában. Az óramutató járásával ellentétes irányba haladva a második pajzsba az ezüst mezőben ágaskodó, lábában arany koronát tartó vörös besztercei oroszlán, a 3. pajzs kék mezejébe a három arany koronás dalmát leopárdfej került. A4, pajzs arany mezejében az egyfejű fekete német sas, a következő kék pajzsában az egymás alá-fölé helyezett két arany korona - Galícia címere - látható. Ezt a 6. pajzs vörös mezejében az ezüst osztrák pólya követi, majd a 7. pajzs kék mezejében az ezüsttel és vörössel kockázott morva sas, a 8. pajzs vörös mezejében az arany luzsicei (Lausitz) ökröt láthatjuk, s a 9. pajzs ezüsttel és kékkel sávozott vörös oroszlánja - feltehetően a Luxemburgi-oroszlán - zárja a címergyűrűt. A Thuróczy-krónika augsburgi, szépen színezett díszpéldánya a megválasztásáról szóló fejezet élén Mátyás király egyszerűbb címerváltozatát is megörökíti1'. A király jogarral, országalmával ábrázolt, koronás, trónon ülő képe mellett négyeit címere látható: 1. fehér negyedében zöld, hármas osztású alapzaton álló vörös kettőskereszt, enyhén szélesedő vízszintes szárvégekkel, hosszabb felső szárral. 2. mezeje fehérrel és vörössel hétszer vágott, 3. vörös mezejében balra ágaskodó, arany koronás, kétfarkú ezüst oroszlán, 4. kék mezejében fehér ágon álló, arany gyűrűt tartó fekete holló. A 3-4. mező címerállatainak balra fordulását a heraldikai udvariasság szabálya indokolja: nem fordítanak hátat az uralkodó alakjának. Ezen túllépve a krónika miniatúrái a fehér mezőben vörös kettőskeresztes címerváltozatokat számos más (korábbi) király ábrázolásánál, egyes csatajeleneteken szerepeltetik, amivel ezt a fordított színezésű címert nem pusztán az akkor uralkodó I. Mátyás személyéhez kötik, hanem egyszersmind az országcímer, államcímer rangjára emelik. Néhány példa erre a krónika illusztrációiból: önálló fehér címerpajzsban, hármas osztású kis halmon szerepel a (szélesedő szárvégű) vörös kettőskereszt (16. ábra) a Szent István halálát és Péter királlyá választását bejelentő cím után, a trónuson ülő királvalaktól jobbra, míg tőle balra külön ábrázolva fehérrel és vörössel hétszer vágott pajzs látható.18 Teljesen hasonló címerábra figyelhető meg a Kálmán király halálát és fia, II. István megkoronázását bejelentő szöveg utáni színezett képen1 . Egyazon - négyeit - pajzs 2-3. mezejében szerepel a zöld, hármas osztású talapzaton álló vörös kettőskereszt a Béla koronázását és a tatárok első betörését, valamint pusztítását megörökítő színes ábrán IV. Béla képe mellett.20 Az 1-4. mező fehérrel és vörössel hétszer vágott. Nagyon tanulságos, hogy az alig több mint egy évszázaddal a Thuróczy-krónika kinyomtatása előtt uralkodott Nagy Lajos tényleges címereit fel nem derítve nemcsak a Lajos koronázásáról, életéről és hadjáratairól szóló fejezetcím utáni, a fiatal Lajos király bemutatásánál szereplő képet21 díszítették az Anjou-liliomokat és a lengyel sast elmellőző, csupán a fehér mezőben zöld alapon 327
