Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
mellén és a fegyverhordozója által tartott tárcsapajzsán (pontosabban az arra helyezett kis rutapajzson). De nemcsak a szent király címerén szerepel a fehér (ezüst) kettőskereszt: utódait is előszeretettel mutatta be hasonló módon a Képes Krónika (egy vagy több) miniátora. A számos ezüst kettőskereszttel szereplő király közül külön kiemelhető Salamon, akit a Képes Krónika 35. r. fólióján (69. lap) apósával, a német-római császárral együtt láthatunk, mögöttük az arany mezőben fekete sasos német uralkodói, illetve a vörös mezőben arany talapzaton álló, minden bizonnyal megfeketedett ezüst kettőskeresztes magyar királyi zászlóval. Hasonlóképp zöld - egyszerű - halmon fehér kettőskeresztet mutató rutapajzs került a—keresztényi erényekben távolról sem kitűnő - Kun László király (1272-1290) sátrára a király meggyilkolását bemutató miniatúrán. (65. r. - 129. lap) 1380 táján egy nyugat-európai forrásban, Gelre herold címerkönyvében egy négyeit pajzsban, más heroldalakok, címerképek társaságában ugyancsak színesen ábrázolva, a négyeit pajzs harmadik mezejében látható a vizsgált mesteralak. Gelre ábrája vörös mezőben zöld alapzaton (kopott) fehér (ezüst) kettőskeresztet mutat. Annak ellenére, hogy az ugyanazon pajzs 4. negyedében ábrázolt dalmát címer három aranykoronás ezüst (fehér) leopárdfeje a később általánosan szerepelni szokott kék helyett vörös mezőben lebeg, a kettőskereszt ábrázolási módja, színhasználata lényegében megegyezik a később is használatossal: a kettőskereszt talapzatául szolgáló hármashalom elnagyolt, a három halmot egybemosottan feltüntető ábrázolása más későbbi forrásokban is megfigyelhető.7 Hunyadi Mátyás korára, úgy tűnik, a vörös mezőben zöld hármashalom középsőjén látható ezüst kettőskereszt lesz e mesteralak "rendes" ábrázolási módja. Ezt azért jelenthetjük így ki, mert - hála a magyar korvina-kutatók egymást követő nemzedékeinek - I. Mátyás királyunk számos szép kódexét sikerült már megtalálni, s ezek ugyancsak bővelkednek címeres, köztük ezüst kettőskeresztet ábrázoló díszítésekben. (Zárójelben megjegyezve az esetek legnagyobb részében épp a Mátyás-címerek segítették a kutatást a korvinák azonosításában.) A számos, ezüst kettőskeresztet ábrázoló címer közül inkább csak példaként említem az 1487-re datált, Vatikánban őrzött Breviáriumot. (Négyeit pajzs, 1. mezeje ezüsttel és vörössel hétszer vágott, 2. vörös mezejében alig látható ezüst talapzat fölött lebegő ezüst kettőskereszt, 3. kék mezejében három arany leopárdfej, 4. vörös mezejében ágaskodó, aranykoronás ezüst oroszlán. A szívpajzs ezüst mezejében ágon álló fekete holló.)8 Hasonlóképp - villásvégű - fehér kettőskeresztet mutat az ugyancsak a Vatikáni Könyvtárban őrzött, 1467-ben befejezett Missale,9 ahol a négyeit pajzs 2, vörös mezejében zöld hármashalom felett látható e mesteralak. De nemcsak a korvinák ábrázolják Mátyás címerét ezüst (ill. fehér) kettőskereszttel. Ezt a mesteralakot találjuk Mátyás trónkárpitjának négyeit pajzsán is.10 E szabályos, a magyar államcímer fejlődési irányával egybeeső címerváltozatok mellett azonban esetenként olyanokat is találunk, amelyek eltérő színben jelenítik meg a kettőskeresztet. Ludovicus Carbo korvinák közt számon tartott, 1473-75-re datált Dialógusa címlapjának az alján olyan megfeketedett, négyeit possessor-címerpajzsot láthatunk, amelynek 1. a festéknyomok tanúsága szerint vörös mezejében három azóta megfeketedett, eredetileg valószínűleg ezüst pólya, a magyar címer vörös-ezüst sávozata látható, a 2. ugyancsak megfeketedett, eredetileg feltehetően szintén ezüst mezőben kiszélesedett talpvégű vörös kettőskereszt látszik, a 3. mezőben feketében (tehát vélelmezhetően ezüstben) ágon ülő, csőrében arany gyűrűt tartó fekete holló, a 4. fekete mezőben ágaskodó arany koronás oroszlán figyelhető meg.11 Mátyás címerének négyeit pajzson és szívpajzson megjelenített, Marsilius Ficinus levélgyűjteménye élén megörökített, és a szakirodalom felfogása szerint Firenzében 1489-ben festett másik változata a kettőskereszt színhasználatát illetően rokonítható a Carbo-kódexével.12 Itt a négyeit alappajzs első mezeje ezüsttel és vörössel ötször vágott (ezüst-vörös sávozatú) a 2. ezüst mezőben zöld alapon (és nem halmon) vörös kettőskereszt áll, a 3. kék mezőben három arany, koronás leopárdfej lebeg, a 4. vörös mező ágaskodó, kétfarkú arany oroszlánt ábrázol. A szívpajzs kék mezejében a Hunyadi-család fekete hollója látszik. A lap felső szegélyének közepén ovális pajzsban zöld halmon a vörös kettőskereszt önmagában fordul elő. (A lap külső szegélyének közepén szintén önálló, ovális pajzs arany mezejében három vörös pólyát - azaz sávozott mezőt mutat.) Hasonló címert látunk ugyanazon kódex második fóliójának az előlapján13, bár a negyedelt alappajzs első mezejének a sávozata itt más beosztású, 326
