Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa

kor a kőröskisjenői tapasztalat ott munkált az egész magyarországi román társadalom és ortodox egyház történetében. George Popa, a zsinat jegyzője az 1860-as években tevékenyen közreműködött az aradi egyházmegye román jellegének kialakításában, amikor a kormányzat lehetővé tette a románok kiválását a karlócai érsekségből, és Nagyszeben székhellyel román ortodox érsekség felállítását engedélyezte.

Aztán, paradox módon, a világi elemnek az egyházi életben való részvételét az az Andrei §aguna biztosította, aki az egyházfői tekintélyt kérlelhetetlenül érvényesítette. Az ő diplomáciai érzékének, és a vele jó viszonyban álló Eötvös József elvi következetességének köszönhető, hogy az ország- gyűlés elfogadta a széles körű egyházi autonómiát biztosító ún. §aguna-i alkotmányt. A szakirodalom általában az erdélyi református egyházban és a katolikus tátusban keresi a §agunát ihlető példákat, holott nyilván Kőröskisjenő is az volt. Igaz, ez veszélyes példa volt, de éppen ezért gondolkozhatott el rajta §aguna is. Ehhez a történethez hozzátartozik még az is, hogy a ^aguna-i egyházi alkotmány ma egyedül a mai Magyarországon van érvényben. (1849-ben Gyuláról és Mezőpeterdről vettek részt a kőröskisjenői zsinaton.) Az pedig már egy másik kérdés, hogy miként viszonyulunk a kisjenői hagyományhoz, mely az ortodoxia megújulásának a kérdése is.

230