Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
alapítású falusi templomról tudunk, kettőnek az alaprajza ismert: a zalavári várszigeti plébániaegyházé és az alsópáhoki templomé. Mindkettő kőből épült, egyhajós, félköríves szentélyű, kisméretű épület volt.19 A templomok nagy része fából épült, hasonlóan a szomszédos osztrák területekhez, ahol írásos források is beszélnek fatemplomokról, Szent Altmann passaui püspök (1065-1091) életrajzában olvashatjuk, hogy a püspök Passautól a magyar határig fából épült templomokat talált. Ezek közül néhányat megtaláltak az osztrák régészek, és ugyanilyen fatemplom nyomát találták a kismartoni (Eisenstadt) templomban is.21 1267-ben a Lébény melletti Vitéz falu lakói engedélyt kaptak a püspöktől, hogy fakápolnájuk helyett kőtemplomot építsenek.22 Pákán még 1325-ben is fakápolnát említ az oklevél.23 A király és az egyházfők mellett a XII. századtól mind nagyobb szerepet játszottak a templomépítésben a világi főrendűek, akik felépíttetik a maguk monostorát. Ezek a nagybirtokos családok egy-egy magánmonostort tettek hatalmuk és tekintélyük szimbólumává. Egy-egy gazdag előkelő úr azért építtette őket, hogy maga és nemzetsége számára temetkezési hely szolgáljanak, a szerzetesek pedig naponta imádkozzanak a nemzetségért. A közös őstől leszármazottak számára kultikus hely és összekötő kapocs volt. A nagybirtokok gazdasági központjában épültek, kevés számú szerzetes lakott itt, kisméretű épületek voltak. E monostorok mintája a német Eigenkirche. Világosan kiderül ez az egyik legkorábbi, a zselizszentjakabi monostor 1061-es alapítóleveléből.24 A Gutkeled nemzetség csatári apátságát 1138-ban említik,25 a Kadar nemzetség kapomaki apátsága 1150 körül épült. Meglévő részletei és a Turco-féle 1570-es felmérés alapján tudjuk, hogy háromhajós, félköríves apszisú bazilika volt, nyugati toronypárral. A XII. századból összesen 5 nemzetségi monostort ismerünk vidékünkről - köztük van pl. a borsmonostori (Klostermarienberg) ciszterci,26 és az 1183-ban III. Béla király alapította a szentgotthárdi ciszterci apátság.27 Templomos lovagok konventje alakult 1187-ben Keresztényen, Szent János lovagrendjének társasháza Újudvaron. Ennek templomát ásatás nyomán ismerjük.28 15 falusi templomról van tudomásunk a XII. századból. Ezek jórészt királyi várföldön, egyházi és főúri birtokokon épültek. Háromnak az alaprajzát ismerjük: a letenye-szentkereszti körtemplomét,29 az obeipetersdorfi várkápolnáét és a ruszti templomban feltárt félköríves szentélyű korai kis templomét.3” AXIII. század elejétől a tatárjárásig terjedő időben építik a legtöbb családi-nemzetségi monostort, összesen 9-et. Az alapítók a nemzetségek legelőkelőbb, többnyire országos tisztséget viselő tagjai. A magyar román kori építészet legfontosabb épületei az itt fennmaradt volt apátsági templomok. Csak a legfontosabbakat említve: Lébény - Szent Jakab patrociniumi bencés apátságot a XII. század végén alapította a Győr nembeli Csépán és Poth testvérpár. Soproni és mosoni ispáni tisztség után az ország nádorai voltak, testvérük, Saul, kalocsai érsek.31 A Ják nemzetség főága ez időben két monostort alapított. I. Mytha 1199-ben bihari ispán, majd nádor, feltehetően bencés apátságot alapított Antiochiai Margit tiszteletére Pornón, amelyet unokája, István kérésére 1219-ben bekebelezett a ciszterci rend, majd 1221-ben akegyuraságot is átadta István a szentgotthárdi ciszterci monostornak.32 Nem véletlen, hogy éppen ekkor, 1220 körül alapította a Nagynak nevezett Jáki Márton ispán a jáki Szent Györgynek szentelt bencés apátságot, A monostor nyilván az elveszett pornói kegyuraság pótlására épült. Premontrei prépostságot alapított az Osl nembeli Osl Csornán 1226 előtt.34 Ugyancsak premontreieket telepített a Tülje nembeli Dénes 1234 előtt Türjére. A Hahót nemzetség három ága három monostort alapított: újraalapította a Szent László által létrehozott Piliskét vagy Hahótot, premontrei prépostságot alapított 1239-ben Rajkon, ferences kolostort 1248-ban Muraszemenyén.35 A XIII. században ugrásszerűen megnőtt a falusi templomok száma. Ezt egyrészt az ebben az időben nagyobb számban fennmaradt és megnövekedett okleveles gyakorlat magyarázza, de a fennmaradt műemlékállomány nagyrésze is XIII. századi. A templomok valószínűsíthető birtokosai szerinti megoszlás 1200-tól 1242-ig Ismeretlen Királyi Püspöki Apátsági Nemzetségi Közép Kis Határőr Összes várföld 9 26 bírtok 3 birtok főúri 11 23 nemes 2 nemes 12 3 89 74 28 7 1242-től 1333-ig 18 44 20 65 5 261 120
