Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
VALTER ILONA TEMPLOMÉPÍTÉS, KEGYURASÁG, BIRTOKOK NYUGAT- DUNÁNTÚLON ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINK IDEJÉN Több mint két évtizede folytatjuk a régészeti-műemléki kutatást Nyugat-Dunántúl egyházi műemlékeiben. E műemléki kutatások eredményeit több publikációban ismertettük,1 de ezek mellett a kutatásokból kirajzolódik - plasztikusan - e terület egyázszervezésének. templomépítésének folyamata Szent István királytól kezdve az utód Árpád-házi királyokon át a XIV. század elejéig. Ezt szeretném röviden ismertetni. A terület, amelyről szó van, a történeti Moson, Sopron, Vas és Zala megyét foglalja magában, melyeknek egy része ma az ausztriai Burgenladhoz tartozik. Itt húzódott az ország nyugati gyepűje, ezért ezek a megyék az István-féle várszervezet határmegyéi voltak, sajátos feladatkört láttak el, és élükön a határispán állott, akinek székhelye az ispáni várban volt.2 Moson megyében Moson, az ispáni vár, Sopron megyében Sopron, mellette a kapuvári határvárat is ismerjük,3 Locsmánd (Lutzmannsburg) is rendelkezett várral. Az újabb magyar történeti szakirodalom az adatok és a történeti helyzet alapján Locsmándot nem vármegyeként, hanem határispánsági várként tartja számon.4 Vas megye székhelye Vasvár, egyes vélemények szerint a karakói vár kezdetben szintén vármegyei székhely volt.5 Zala megyét kezdetben Kolonnák hívták, székhelye a koloni vár volt, majd a IX. század frank-szláv eredetű Mosaburg helyét felváltó Zalavárba költözött az ispán és lett a megye neve Zala.6 E várak 2-300 m átmérőjű égetett agyagfalú cserépvárak, ún. vörös sáncok voltak. Területünk a Szent István király által alapított veszprémi és győri és a Szent László által alapított zágrábi püspökséghez tartozott. A veszprémi püspökség egyike a legkorábbi magyar egyházmegyéknek. Az 1009. évi oklevél szerint István király Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon (Zala) várát és azok kerületét rendelte alá egyházilag.7 A megyéknek megfelelően alakultak a főesperességek. A zalai főesperesség Zala megye területét foglalta magában, a déli rész kivételével, amely az 1029-ben alapított zágrábi püspökség bekcsényi főesperességét alkotta.8 A győri egyházmegye is korai alapítás, 1009-ben már biztosan megvolt. Komárom, Győr, Moson, Sopron és Vas megye tartozott hozzá.9 Okleveles adatok alapján rekonstruálhatók a főesperességek, de ez nem a Szent István kori, hanem a valamivel későbbi időszakot tükrözi: volt egy komáromi, győri, mosoni, soproni, pápai, Répce-Gyöngyös melléki, locsmándi, vasvári főesperesség, míg Vas megye déli része az 1331-ben említett beel-mu- rai főesperességhez tartozott.10 A legelső templomokat itt is a király alapította, így a veszprémi és győri székesegyházat. Biztosan volt templom a főesperesi székhelyeken, amelyek nagyjából egybeestek a vármegyeközpontokkal. Szent István 1001 körüli törvénykönyvében az ispánnal együtt szereplő papnak presbyter a neve, illetve sacerdos.11 Közösen indították el a templomépítést. Amikor István 1030 körül elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy templomot, a vár kerületében már voltak más templomok és presbyterek, akik felett az ispáni vár templomának papja felügyeletet gyakorolt. így előbb sacerdos parochyanus, később archipresbyter lett a nevük.12 Á korai magyar megyeszékhelyeken legtöbbször két egyházat említenek az oklevelek. Ezek egyike az ispáni vár melletti főesperesi templom, sok esetben Szűz Mária tiszteletére szentelve, a másik a vár alatti település, a suburbium plébániaegyháza, Szent Mihály tiszteletére szentelve.13 Egy 1278-as oklevélből ismerjük a Szent Mihály egyház plébánosát és a Boldogságos Szűz templom papját.14 A Szent Mihály egyház a suburbium plébániatemploma (ma is), a Szűz Mária egyház, utóbb kápolna, a váron kívül, a várárok mentén fekvő főesperesi templom volt. 1532-ben várvédelmi okokból bontották le.15 A mosoni ispáni vár az ún. Királydombon épült, és mellette, a Soproni u. 68. sz. alatt találták meg a főesperesi templom alapjait. Félköríves szentélyű, egy hajós épület volt.16 A locsmándi főesperesi templom nyomait ismerjük még.17 Két királyi alapítású bencés apátság ismert a XI. századból: Zalavár, Szent István által alapítva, és a Szent László által alapított Piliske, későbbi nevén Hahót.18 Hét királyi 119
