Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
SIKLÓSI GYULA SZÉKESFEHÉRVÁR LEGKORÁBBI EGYHÁZI INTÉZMÉNYEI A KÖZÉPKORBAN Az Árpád-kori Székesfehérvárról és annak legkorábbi egyházi intézményeiről a legújabb kutatási eredmények ismeretében sem tudunk sokat. Több templomról csupán egyszeri - sok esetben bizonytalan adat áll rendelkezésünké. Az általunk tárgyalt tizenegy objektumból is mindössze hetet lokalizálhatunk pontosabban, négyet csak hozzávetőlegesen rakhattunk a varos alaprajzára. A legújabb történeti1 és régészeti kutatások segítségével, a településszerkezet pontosabb ismeretével egyidejűleg azonban az egyházi objektumokról is pontosabb képet kapunk az eddigiekhez képest. (1. ábra.) A XIII. század végén kialakuló belváros területén a legújabb kutatások szerint2 több települési egység volt. Ezek közül a két legfontosabb az egykori Theatrum Civitatis (ma: Szabadság tér) mentén helyezkedett el. A város legmagasabb pontját ölelte körül a korai királyi vár erődítésfala, melyen belül két templom is helyet kapott. A Szent Péter templomot - Géza fejedelem és felesége, Adelheid temetkező helyét - 1971-ben tárta fel Kralovánszky Alán.3 (2. ábra.) Amennyiben a hagyomány igaz, a négykaréjos templom építési idejét 972-997 közé tehetjük.4 A piactéren álló templom alaprajzát az 1971-es feltárások, a fennálló részletek, az 1601-es és az 1742-es metszetek segítségével rekonstruálhatjuk. Analógiák alapján elképzelhető, hogy mellette állott az egykori fejedelmi palota, melyet feltárt falcsonkok is valószínűsítenek. Feltehetően a Szent Péter templom keresztjébe csapott a villám 1081-ben, melyet név szerint egy 1202-ből származó adat említ először.5 A Thuróczi Krónika alapján valószínű, hogy 1225-ben IV. Béla átépíttette a templomot.6 Az elbontott négykaréjos templom helyére ekkor keleti toronypáros templom épült, melynek tornyai - átépítve - ma is állnak. A templomban koronázták meg IV. Bélát 1235-ben. Ekkor az írásos adatok "cathedralis"-nak nevezik.7 A tatárjárás után, mikor a korai királyi vár funkciója megszűnt, egy 1249-es oklevél szerint a várba telepített latinok plébániatemploma lett.8 A Szent Imre templomot, mely a korai királyi palota szerves része volt, 1162-1172 között építtette fel Eufrozina királyné.9 Fügedi Erik véleménye szerint egyenesen Szent Imre születési helyét jelölte meg az újonnan elkészült templom, és valószínű, hogy ennek falára helyeztetett emléktáblát később Kálmáncsehi Domokos.10 Ugyan vitatják, hogy két Szent Imréről elnevezett egyházi objektum (a királyi bazilika Szent Imre kápolnája és a Szent Imre plébániatemplom) létezett Fehérváron,11 ám ezt történeti adatok egyértelműen bizonyítják.12 A templomot több kutató a mai ferences templom helyén egykor álló középkori templommal azonosította. Ez azonban csak abban az esetben volna bizonyítható, amennyiben a korai királyivár falai körülölelnék. Mivel ez nem valószínű, így helyét a mai püspöki székesegyház környékén kell keresnünk. A templomot 1229-ben és 1234-ben is említik oklevelek.13 Mikor IV. Béla a latin polgárokat a várba telepítette, a templom nem esett áldozatul a bontási-átépítési tevékenységnek, hiszen 1378-ban egy oklevél mint a várban álló templomot említi ("...ecclesie b. Emerici ducis de castro Albensi. ..")14A plébániatemplomként működő Szent Imre egyház Fabianus nevű plébánosát egy 1494-es adat is említi.15 Végső pusztulása a török hódoltság idejére tehető. Székesfehérvár másik legjelentősebb Árpád-kori települési egysége a korai királyi vártól északkeletre elhelyezkedő "Domburg" volt. (3. ábra.) A prépostságot, a királyi bazilikát és a "Domklos- ter" épületegyüttesét magába foglaló területet az 1965-ös feltárások alapján valószínű, hogy kerítésfallal vették körül.16 Fehérváron is kialakult tehát a nyugat-európai városokhoz hasonlóan az erődített világi központ mellett az ugyancsak fallal övezett egyházi központ, a "Domburg". Ennek határait a mai Lakatos utca - Szabadság tér - Kossuth L. utca közötti területen határozhatjuk meg. A "Domburg" tengelyében, a középkori Theatrum Civitatis egyenes folytatásában épült fel a Szent István király által a Szent Szűz tiszteletére alapított királyi bazilika. Aforrásokban 14 mellékkápolnája, 109
