Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
illetve oltára szerepel név szerint, azonban ezek közül mindössze kettőt nevez meg XIII. századi oklevél: "Albensis ecclesie... super altare S. regis Stephani... (1237)... in eccl. Beata Virgo super altare S. Crucis...” (1272)17 Akét megnevezett oltár talán a királyi bazilika déli oldalán felépített kis félköríves záródású kápolnákkal azonosítható. A háromhajós, félköríves szentélyzáródású bazilika pontos alaprajzi elrendezése, méretei, építési periódusai még a legújabb feltárások alapján sem egyértelműek, sok a nyitott kérdés. Még kevesebbet tudunk a bazilika és a mai Lakatos utca közötti területen álló egykori prépostsági palotáról. Ennek részleteit 1979-ben tárta fel Kralovánszky Alán. Kralovánszky véleménye szerint a prépostsági épület a XI. században már állott.18 Ugyan a prépostság hiteleshelyi tevékenysége már a XII. század derekától egyre erőteljesebben bontakozott ki, magát a palotát csak a XV. század végi források említik. Elhelyezkedésére, a terület beépítettségére az ásatási eredményeken kívül ma csupán az 1689-es, az 1691 -es, az 1738-as városalaprajzok, Michael Grabner felvételi rajza, a Nesselrode-féle helyszínrajz, azt1778-as Liptay-féle alaprajz és Wüstinger József 1826-os felmérései segítségével következtethetünk.19 Az 1989-ben a Vasvári P. u. 3. területén végzett ásatások során fontos adatok birtokába jutottunk az egykori "Domkloster"-re vonatkozólag. Előkerült a bazilikától délre húzódó kerengőfolyosó délnyugati sarka és a mellette elhelyezkedő udvarrészlet. A feltárt területen a "Domkloster"-hez tartozó sírokat tártunk fel. Magát a kerengőt a XIII. században elbontották. Pusztulási törmelékét és egykori járószintjét késő-középkori sírgödrök törték át. A "Domkapitel" épületegyüttese a IX. századtól mondható tipikusnak a katedrálisok mellett. Fehérváron 1234-ben 40 főben határozta meg a prépostság kanonokjainak számát Jakab pápai legátus.20 A kanonokok a "Domkloster" területén éltek, és feltehetően a tatárjárást követően szóródtak szét város területén. A kanonokok utcáját, negyedét 1416-tól említik forrásaink.21 A kerengőfolyosók mentén épültek fel a káptalantermek, iskolák, kórházak vagy vendégházak stb. Elképzelhető, hogy a fehérvári királyi bazilika déli oldalán álló kerengőhöz épült a valószínűleg szintén Szent István által alapított prépostsági iskola és az 1370-ben említett Szent Antal vendégház, melyek a kerengő lebontása után is megmaradhattak helyükön. Adataink azonban ezen a területen is további bizonyításra, kiegészítésre szorulnak. A korai királyi vártól északnyugatra helyezkedett el a Szent Bertalan templom (és temetője), mely a királyi vár jobbágyainak plébániatemploma lehetett. (Jókai u. 2.) helyét Nagy Lajos alapján Kovács Péter és Kralovánszky Alán a belváros területére, annak déli részére helyezte.22 Fitz Jenő a budai külváros területére lokalizálta a templomot.23 A XV. század végén (1478, 1488) többször említenek oklevelek polgárházakat, melyek a Vicus Sancti Bartholomaei mentén álltak.24 Az 1478-as oklevél szerint az egyik telek szomszédságában egy régi torony áll, melyről valószínűsíthető, hogy a Szent Bertalan templomé lehetett. Mivel a rombadőlt templomot és Mészáros Ambrus földjét 1546-ban a Káptalan utca városrészben mint Juszuf bin Mohammed tulajdonát említik, amennyiben nem sejtünk egy esetleges utcanév-változtatást, egyértelmű, hogy a templom a Káptalan utca és a Szent Bertalan utca sarkán állott. Az 1543. évi török ostromot követően a forrásokból ismert belvárosi templomok közül egyedül a Szent Bertalan templom volt romos állapotban, így erősen valószínűsíthető, hogy ennek helyére építették 1559-63 között Fehérvár első ^ifthamamját, a Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőt. (4. ábra.) A fürdőt egy középkori templom és temetője helyére, építőköveinek és faragványainak felhasználásával építették. A másodlagosan felhasznált kövek között román kori és gótikus kőfaragványok egyaránt előkerültek. Valószínű tehát, hogy a templom már Fehérvár egyik legkorábbi egyházi épülete volt.25 Mivel Szent Bertalan kultusza már Szent István korában jelentős volt, alakja a koronázási paláston is előkelő helyet foglalt el,26 nem elképzelhetetlen, hogy a templom már Szent István korában felépülhetett. A káptalan jobbágyainak plébánia temploma a Szent István által alapított Szent Kereszt templom volt.27 (5. ábra.) Maga a templom a mai Rózsa u. 3. sz. ház helyén, temetőjétől körülvéve állott, a "Domburg"-tól északra. Először 1263-ban említik: "...eccl S.Crucis...", 1332-37-ben pedig káplánját nevezi meg egy oklevél.28 XV. századi adatok világítanak rá arra, hogy a plébániatemplom a királyi bazilikához tartozó temetőben állott.29 ATheatrum Cb'itatis északi oldalán középkori templom állott. Sajnos a középkori templom a mai ferences templom építésekor nyomtalanul elpusztult. Helyét az ábrázolásokon kívül mindössze né110
