Etter Ödön (szerk.): Etter Kálmán és Szoleczky Anna családja és egyenes ági leszármazottai (Esztergom, 2006)

Etter Kálmán családja

szorgalmukkal szép vagyonra tehettek szert. Talán Magyarországnak ezen híre vonzotta Etter Jánost, hiszen látni fogjuk, ő is szerző, iparkodó ember volt, aki után igen szép vagyon maradt hátra.

Nincs azonban kizárva, hogy a család egy tagja, Etter Mária, akit azonban az eddig ismert családtagok sorozatába behelyezni nem tudunk, már korábban Magyarországra került. 1822. évben a Rókus kórházban egy törvénytelen gyermeknek ad életet. Abból, hogy gyermeke kórházban született következik, hogy idegennek kellett lennie, hisz ez időben kórházba más nem ment. A belvárosi római katolikus plébánia adatán kívül azonban sem az anyáról, sem gyermekéről bővebbet nem tudhatunk meg, de az évszám összeesése aligha lehet véletlen.

De bárhogy volt is, Etter Jánost egyszerre Magyarországon találjuk.

Először valószínűleg a fővárosban lakhatott. Esztergomba feltehetőleg a gyermekei keresztszülei útján kerül. A keresztszülők Neumayer Tivadar (Theodor) és felesége Petz Franciska esztergomi serfőző házat tulajdonoltak, és azt nagyon kedvező áron adták el Etter Jánosnak.

Tudjuk fia, Etter Lőrinc is serfőző volt Esztergomban, nagyon szép polgárházat építetett a Deák Ferenc utcában, Esztergom első mérnökével Prokop Jánossal.

Első felesége Simon Borbála, akitől hét gyermek született de csak az 1823-ban született Lőrincet nevelhetik fel. Felesége 1829. július 11 - én hal meg, és már 1829. december 28-án házassági szerződést köt Auer Erzsébettel (1799-1866) egy jó nevű és módos budai polgár - valószínűleg korábban kékfestő - leányával.

M ikor és hol volt Etter János és Auer Erzsébet házassága, nem tudom. Talán Gödöllőn lehetett, ahol Moravetz Mihály lakott.

Etter János, a cégbe történt felvétele után készítetett egy pecsétnyomót, melynek első használata egy 1839. május 1-jén általa

13