Etter Ödön (szerk.): Etter Kálmán és Szoleczky Anna családja és egyenes ági leszármazottai (Esztergom, 2006)

Etter Kálmán családja

nemesi címer alkotórészeiből van összeállítva: a címerpajzs közepét egy alulról ferdén felfelé futó szalag foglalja el, közepén gót J. E. monogrammal, felette sisak, de korona nélkül, mely egyébként kifejezetten nemesi jelvény. A sisakra ráhelyezve a magyar serfözők általános jelvénye: a 3 árpakalász, mellette malátakeverő lapát és serlémerítő-száka, a pajzsot a szokásos foszlány-dísz veszi körül. A serfőzői jelvényeket egyébként a cégbeli mesterek általában viselték. E pecsétnyomón halálható címerrajzolatot tekintjük ma is családunk címerének.

Etter János és Auer Erzsébet házasságából született Etter Nándor. (1839-1893)

Etter János 1845. szeptember 2.-án Esztergomban halt meg. Sírja a Belvárosi temetőben van, és sírkövére egy szép német nyelvű sírverset véstek.

Etter Nándor 1893. december 26-án született. Első felesége Meszéna Etel (1842-1887). (Második felesége Meszéna Matild, akitől gyermeke nem született.)

Esküvőjük Kéménden 1862-ben volt. Nándor és Lőrinc eleinte Esztergomban együtt voltak sörfőzők, amelyet Etter János alapított. Nándor vagyoni részét kiadta Lőrincnek, aki nemsokára tönkre ment, 1870-ben elárverezték.

Nándor ezután Érti János vállalkozónál lett könyvelő, majd 1878-tól haláláig az Esztergomi Borászati Egylet titkára lett és mértékhitelesítő.

Négy gyermeke született: Kálmán, Annácska, Gyula, Dezső, és Ödön.

Etter Ödön 1870. július 10.-én született Esztergomban. A legkitűnőbb nevelésben részesült, már kora ifjúságában érdeklődést tanúsított a közgazdasági tudományok iránt, ami a gyakorlati életpálya felé r\ vonzotta.