Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)
I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)
1972. évi 2. szám, amely Esztergom jubileuma alkalmából olvasztja össze a különböző műfajú írásokat egységes egészbe. A helytörténeti, gazdaságtörténeti témák egyre jobban koncentrálódnak. Részint a városi fejlődés (Esztergom, Tata), részint a 17-18. századi jobbágykérdés, és kiemelten a tatabányai szénmedence kialakulása és a munkásmozgalom története áll az előtérben, tehát a múltnak azok a legfontosabb összetevői, amelyek a megye mai valóságának, sajátos ipari jellegének meghatározói voltak. A „Valóság” rovat pedig erre a sajátos, mai arculat feltárására vállalkozik, sokféle műfajban: a szociológiai elemzésektől, tanulmányoktól, a dokumentum-montázsokon, riportokon át a szépírói ihletésű szociográfiai írásokig. S e mai - ipari - valóság feltárásával az Új Forrás nem szimpla dokumentációra, a helyi valóság megrögzítésére vállalkozik, hanem a mai valóság olyan alkotó elemzésére, melynek eredményei, tanulságai messze túllépnek Komárom megye határain: egész szocialista társadalmunk égető gondjait, tennivalóit képesek megragadni, felvillantani. Ennek jegyében került az utóbbi években előtérbe a környezetszennyezés, környezetvédelem világméretű gondja, az új társadalmi viszonyok elemzése: a szocialista demokrácia, üzemi demokrácia égetően fontos kérdései, valamint a fejlődő anyagi lét nyomán alakuló új, szocialista életforma problematikája. Mindezek mai életünk kulcsproblémái. Az Új Forrás hazánk egyik legiparoso- dottabban megyéjének valóságából sarjasztotta elő ezeket a gondokat, s nem megfordítva. Meghatározója a megye valósága, de fölébe emelkedik, visszahat rá. Részletet mutat föl, de mindig a nagyobb egész összefüggésében. így lesz a felmutatott jelenség kuriózum helyett lényeg: egyetemes érvényű példa a legjobb írásokban. Ilyen példa értékű írás a legutóbbi számban Féja Géza Új arcú mezőváros felé c. írása. Miről tudósít ez az írás: Bábolnáról, a Bábolnai Állami Gazdaság mindennapjairól, új életéről. Nincsenek benne „szenzációk” semmit sem „leplez le”, semmit sem „reklámoz” ez az írás, csak lát és láttat. Felmutatja a tényeket, s a tényekben felvillantja annak az új -, megváltozott társadalmi viszonyainkhoz alkalmazkodó szocialista életformának az elemeit, amelyet oly gyakran hiányolunk. S megmutatja azt, hogy ez az új életforma elválaszthatatlan a fejlett szocialista gazdálkodástól. Nemcsak azért, mert anyagi alapját ez teremti meg, hanem mert a korszerű gazdálkodás alakítja át magát a termelőt, az embert is. A korszerű termelés újféle, elhasznált szóval: „új tí77
