Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)

dáztuk, hogy az Új Forrás ritkasági értékei miatt tájékozódásunk egyik fontos eszköze.

A távoli szerkesztőtárs azonban - tudjátok - irodalmi lap munkatársa, az említett erények is literárisak, az Új Forrás egyetlen rovatáé az öt közül. Érthetően jobbára ezt forgatom. A tágasabb pillanatokban azonban át-átsiklik a tekintet másüvé is.

Tatabányát személyes élményekből nem tudom összerakni. Ami kevés hozzáfűződik - a korártalom osztaléka: elfutó élmény, az autóablakon bevillanó városrészlet. Az első komorabb. Ólálkodó köd, falusias településfüzér, zsúfolt barakksor. Tapasztalat- cserére mentünk a város egyik intézményébe. A másik elmúlt őszi. Támamélyben ragyoghat úgy a kőszén, mint a kristálysötét az október éjszakában. S benne bolygó lámpásaival az Újváros. Mellette ringott el a bódult müút az országokat átszelő autózás utasaival. A fölsejlő házerdő ismerősnek tűnt, immár nem csak a sablonépítkezés mindenütt-egyforma városképe miatt; derengett a szénbányászat jelenével és jövőjével egybekötött lakók sorsa is, a városé is, amely - akkor még nem tudtam - az első benyomásaimhoz híven - valóban falusias kis településekből egyesült, a múltja volt az a hűség, amellyel gazdájuk után a tárnákba ereszkedtek-süppedtek a barakkok is.

Tudtam már erőfeszítéseikről a megyei székhely rangért és az ahhoz méltó külsőért, az új városközpontért. A bányászöntudatról és a töredékekből egyesült megye igyekezetéről, hogy iparát, mezőgazdaságát, kultúráját továbbfejlessze. S a haldoklásról, hogy a fejlődésben az ökológiai erkölcs is győzedelmeskedjen. Torkomban érzem a fojtást, hiszen Tatabánya levegője rosszabb a miskolcinál is. Ezt a Tatabányát és ezt a Komárom megyét már az Új Forrásból raktam össze. Mandel Tamás építész, Jócsik Lajos, Ravasz Éva tanulmányai, az Almásfüzitői Timfoldgyár története, a megjelent rétegszociológiai vizsgálatok, a társadalmi mobilitás, demográfiai mozgást, az esztergomi, komáromi, tatabányai kulturális életet elemző dolgozatok, a képzőművészek műhelyvallomásai alapján.

így találkozott újra a lapszerkesztők szándékával az Új Forrás hatása. Közvetíti, beleöleli a tájegység életét a magyar közgondolkodásba, valóságfeltáró szerepet vállal, amire - a „Magyar- ország felfedezése” sorozat sikere a bizonyíték - felfokozott igény ébredt.

68