Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)
I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)
sebb: riport, népdalgyűjtés, portré, közvéleménykutatás, műelemzés, interjú, dokumentumfilm forgatókönyvének részlete stb. A fő jellemzői ezeknek a cikkeknek, hogy általános érdeklődésre tarthatnak számot, a megye határain túl is. Mert kit ne érdekelnének az 1848-49-es szabadságharc Komárom megyei eseményei, az Esztergom környéki népköltészeti emlékek, Tatabánya városközpontjának kialakítása a tervező szemszögéből, a cigánykérdés 200 évvel ezelőtti állapota és a vértesszőllősi előember leletei? A tematikus jellegű számok egy-egy várost ölelnek fel (Esztergom, Tatabánya). A Komárom megye múltját és jelenét kutató-feltáró tanulmányokat bővíti ki egy másik rovat: a „Szemle”, újabban „Figyelő”, amely általános jellegű kritikákat, elemző munkákat, személyes hangú visszaemlékezéseket közöl konkrét eseményekhez kapcsolódva, általánosítás igényével. (így olvashatjuk például Váci Mihályné írását szülőföldjéről, Tatabányáról, a kortárs visszaemlékezését a Kelet Népe főszerkesztőjéről, Móricz Zsigmondról, egy kiadatlan Babits-kézirat történetét, felmérést Komárom megye tudományos életéről és összefoglalót Rendek Józsefről, a neveléstan megyei művelőjéről.) Az Új Forrás azt a szintézist igyekszik megteremteni, hogy a megyei irodalmi-művészeti életnek specifikus jelenségein túl országos igényű érdeklődésnek tudjon megfelelni. Teszi ezt azzal, hogy jó érzékkel a fiatal írók, költők antológiájává kíván válni - elsősorban a megye területén, de túl is nőve rajta. Az első évfolyam után tartott közvéleménykutatás hatására indították a fiataloknak szánt rovatot. A lap egyharmada közli állandóan a kortársi magyar irodalom legfiatalabbjait. Hogy csak néhány nevet sorjázzunk: Ágh István, Apáti Miklós, Györke Zoltán, Körmendy Zsuzsa, Szilágyi Ákos, Sárándi József, Szepesi Attila, Szentmihályi Szabó Péter, Béres Attila. Nem hiányoznak ezeket a fiatalokat elemzően bemutató, értékelő tanulmányok sem. Ugyancsak ez a fiatalcentrikusság dominál a képzőművészeti alkotásokban, bár a lap profilja miatt érthetően kisebb terjedelemben („Műhely” rovat). Annál nagyobb azonban a képzőművészet helyzetével foglalkozó írások száma. A képzőművészeti kiadványokról, kiállításokról szóló beszámolók mellett gyakran visszatérő téma a megyei művészeti tevékenység országos visszhangjának hiánya, az az igény, hogy a megye friss, mozgalmas szellemi-művészeti közéletének kialakításához több sajtóra, értékelő kritikára van
