Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)

szerkesztőség minden tagja megjelent volna az „ülésen”. A „mód­szert” tehát a körülményeinkhez kellett igazítanunk, és a „klasszi­kus” szerkesztőségi ülések helyett egyszerre egy vagy két szer­kesztőtárssai folytatott „munkaértekezletekkel” kellett és kell ma is beérnünk. (Persze az idővel való okos gazdálkodás, sőt a haté­konyság szempontjából is az ilyen közvetlen megbeszélések vi­tathatatlanok, de az egészre való alaposabb kitekintés lehetőségét, a vita közben születő új ötletek, gondolatok elhangzását, kölcsön­hatását, összeütközését nélkülözik.) Az egyes rovatok közötti - olykor véletlenül és szinte az utolsó pillanatban kialakult - vég­leges arányok, arányeltolódások is részben a szerkesztő bizottság jelenlegi „státuszával” magyarázhatóak. Jórészt innen van az is, hogy egyik számunkban esetleg a szépirodalom, a másikban a múltunk, a harmadikban a műhely, a valóság avagy a figyelő rovatunk „hangja” volt „erősebb”, és egyformán jól hangzó, az adott szám esetében pedig szervesen egybehangzó öt rovatot (az adott körülmények között) szinte képtelenek voltunk megszer­keszteni. Ezt persze döntő mértékben befolyásolta az antológia körül kialakult illetve kialakulóban lévő írógárda - szakmai, írói - minősége mindennapi tevékenysége is. Magyarán az egyes rovatok „ereje”, „súlya” a rovatokban közölt szerző minőségétől, a konkrét megíratott művek színvonalától függött, és függ köz­vetlenül. Márpedig a megírandó és esetleg többször átírásra kerülő mű színvonalát a megbízás pillanatában még az országos ún. központi orgánumok esetében sem lehet előre látni, és a többivel összehangolni. (Persze a szerkesztés említett gondjai nem jelen­tették azt, hogy sikeres, országos figyelmet is fölkeltő, sőt or­szágosan is kezdeményező - tehát jelentős - írásokat ne közöltünk volna. Ellenkezőleg. Úgy véljük ezt az adott számok kellőképpen bizonyítják. A fentiekkel csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy az egyes számok tervezett és valóságosan is kialakult minősége közötti különbség - konkrét esetben - az előre nem látott véletle­nekből adódott.) A szerkesztő bizottság tevékenységében - a megjelent Új Források által is igazolható - tudatosság és az egyes rovatok végső kialakulásában előfordult véletlenszerűségek közötti arány azonban sohasem veszélyeztette az antológiaprogramjának szám- ról-számra (most már az ötödik évfolyamban való) megfelelő színvonalú érvényesítését, érvényesülését. 48

Next

/
Thumbnails
Contents