Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)
V. rész. Fúzióban a József Attila Megyei Könyvtárral, avagy: évente tízszer
Ságban ez úgy történt, hogy a folyóiratot már október folyamán följelentették (erről engem hivatalosan október 22-én értesítettek.) A följelentő tehát a forradalom kezdetének évfordulójára időzítette a botrány kirobbanását. 8. ) Arról persze mélyen hallgat a szelektív emlékezetű „exszerkesztő”, hogy rehabilitációját nem más, mint az Új Forrás szerkesztősége, kollektívája kezdeményezte. Méghozzá a rendszerváltozás előtt, egészen pontosan: 1989. március 10-én. (Levelünk olvasható az Új Forrás 1989. 3. számában a 111. oldalon.) 9. ) Azt a tényt is elhallgatja a Nyomolvasás szerzője, hogy a jóvátételt kérő levelében (és szóban forgó cikkében) pellengérre állított dr. Ravasz Éva, az egykori (akkori) megyei tanács illetékes elnökhelyettese később nyilvánosan tárta fel a Nagy Gáspár-vers körüli politikai harcok történetét, tehát a Sárándit sújtó döntés megszületésének hátterét, és elítélte az 1984-es büntető intézkedéseket. (Levele az előbb említett Új Forrás-számban olvasható.) Tatabánya, 1991. december 2. Monostori Imre (Phralipe, 1992. 2. sz. 30-31.1.) Viszontválaszában - természetesen - Sárándi József sem kíméletes. (Miért is lenne?) Lássuk csak. „Találós kérdések” helyett Dr. Monostori Imre „gyöngéd” hangnemben fogalmazott, ám leszámolást célzó dolgozatát olvasva, egy régi mondás jut eszembe: „aki haragszik, annak nincs igaza”. Vitázó módszere semmiben sem különbözik a magyar sajtóban naponta olvasható erkölcsi és intellektuális „vérengzés” résztvevőinek módszereitől, az anyázókétól a kommunistázókéig. Monostori dr. sem bírja megállni, hogy föl ne emlegesse volt MSZMP-tagságomat, noha ezt „megértő” körítéssel teszi. Szinte „megható” az az „együttérzés”, mellyel a párttal megromlott kapcsolatomról ír. A „megviselt idegei” és a „komor lelkiállapot” jelzős szerkezetekért, melyekkel beszámítóhatóságomat vonja kétségbe, külön is „hálás” vagyok. Sportszerűségből jeles! De nem kerülöm meg a kérdést. Eltöprengtem a velem történt „bánásmódon”, sőt töprengéseim eredményeit a Phralipe szeptemberi-októberi számaiban Nyomolvasás-sorozatom 10-es, 11- es és 12-es tételeiben nyilvánosságra is hoztam. Visszakérdezek: 251
