Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

ÍII. rész. A Nagy Gáspár - Nagy Imre-ügy

Ötvenkilenc évet élt. 1985. szeptember 17-én temettük a ba- konyszentkirályi temetőben.

Egyetlen vigaszunk marad: versei tovább élnek a múló időben. (Új Forrás, 1985. 6. sz. [dec.] 3. 1.)

Az év végén tehát - miként már említettem - kineveztek főszerkesztőnek. Szakmai erősítésként hamarosan Cs. Varga Istvánt hozom be szerkesztőnek (kritika és tanulmány „rovat”), ezzel formálisan is megszűnik az Új Forrás zártsága, az engem legalábbis nyomasztó belterjessége. (Cs. Varga végül is négy évet tölt a lapnál.)

Az 1985. évi szokásos „önértékelésünk” (saját fogalmazásom, amit aztán különböző „párt és állami” helyekre el kellett küldeni) ekként hangzott.

Az Új Forrás 1985. évi számainak értékelése

Az Új Forrás életében az 1985-ös esztendő jelentős változásokat hozott. A szerkesztőség tagjainak kétharmad része kicserélődött, a lap élén megbízott főszerkesztő állt. Nélkülöznünk kellett az irodalmi szerkesztőt (e feladatot részben Cs. Varga István látta el, a lehetőségeihez képest kitűnően), valamint az olvasószerkesztőt (akinek a feladatát a megbízott főszerkesztő végezte). Mindebből következik, hogy a szerkesztőség valamennyi tagja számára „tanulóév” volt az idei. Ki kellett dolgozni és el kellett fogadtatni a rendszeres, a folyamatos, a pontosságra sokat adó szerkesztőségi munka menetét. E tekintetben komoly előrelépés történt az év folyamán: kialakult egy új munkamódszer, rendszeresekké és pontosakká váltak a munkatársak ügyeletéi és a szerkesztőségi ülések. Nem csillapodtak azonban a viták - ami szintén az alakuló műhelymunkát jellemzi - az egyes számok belső arányairól, az egyes „rovatok” súlyáról és szerepéről. Mindemellett a külső hatások nem egyszer agresszíven, rombolóan hatottak a belső munkára és légkörre. Az új összetételű - és az előzőektől némileg eltérő koncepciójú - szerkesztőségnek meg kellett szoknia az autonóm, mindenekelőtt az értékekre figyelő, illetve az érték- teremtésre sarkalló magatartás képviseletét. Szerkesztőségen belül is, szerkesztőségen kívül is.

Ami a szerkesztés elvi koncepcióját illeti, azt az idei 2. számunkban a megyei párt-végrehajtó bizottság 1983. dec. 9-i határozata szellemében így fogalmaztuk meg:

177