Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)

István (1760-1829) színház-, lap- és könyvtáralapító. 1730 körül járt a városban Bél Mátyás (1684-1749), aki útirajzában örökítette meg esztergomi élményeit. 1774-ben Esztergomban lelkészkedett Baróti Szabó Dávid (1739-1818), a korszak irodalmi életének egyik kulcsfigurája.

Komárom irodalmi életének megmozdítója a 16. és 17. században a reformáció, majd később a felvilágosodás volt. Az üldözött Huszár Gál (7-1575) protestáns prédikátor, a század egyik legjelentősebb, nyomdásza 1562 és 1564 között Komáromban lelt menedéket; majd itt alapított nyomdát 1686-ban Töltési István (16607-1737), a hírneves komáromi Kalendárium kiadója. Komáromban működött egy ideig Komáromi Csipkés György (1628-1678) lelkész, Apáczai Csere János barátja, az első magyarországi angol nyelvtan írója is. Az ellenreformáció sok irodalmi és kulturális érték megszületését akadályozta ugyan, támogatta viszont - az 1639-ben alapított jezsuita gimnázium segítségével is - az iskoladrámák írását és előadását. Később a műfaj országos hírű művelőjévé vált Iliéi János (1725-1794), a komáromi Tudós Társaság egyik alapító tagja. A komáromi katolikus gimnáziumban tanított öt esztendőn át Baróti Szabó Dávid, s egy tanéven át Kultsár István is. Az ő nevéhez fűződik a Komárom vármegyei könyvtár 1828-ban történt megalapítása: 4000 kötetes gyűjteményét a vármegyének ajándékozta.

A 18. század végének országos összevetésben is jelentékeny irodalom- és kultúraszervező alakja volt Péczeli József (1750-1792), a nagy műveltségű református lelkész. Rövid idő alatt 28 füzetet írt és jelentetett meg (többnyire fordításokat) a jórészt az ő hírére Pozsonyból Komáromba költöző Wéber Simon Péter fióknyomdájában. Péczeli 1789-ben indította meg az első magyar nyelvű népszerű-tudományos folyóiratot, a Mindenes Gyűjteményi. Kezdetben hetente kétszer, később évkönyv alakban jelent meg: az utókorra összesen 6 kötet maradt. Péczeli halálával a Mindenes Gyűjtemény - három év után - megszűnt.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) azzal a reménnyel jött Komáromba, hogy a Mindenes Gyűjtemény folytatásaként folyóiratot indít. A lapalapítási terv - anyagiak híján - megbukott, Csokonai viszont itt ismerkedett meg nagy szerelmével, s ennek nyomán születtek a Lilla- dalok, a magyar költészet e gyöngyszemei. Vaj da Júlia - férjhezmenetele után — Dunaalmáson telepedett le, ott is temették el.

Esztergom iskolavárosi rangját emelte az 1842-ben a tudós kanonok, Majer István (1813-1893) kezdeményezésére alapított tanítóképző in14