Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

II. rész. Az Új Forrás "igazi" folyóirattá válik

nézve „életveszélyes” ellenérzéseket is megfogalmazott. (Legalábbis akkor úgy éreztük.) Mérlegen az Uj Forrás. I. Elvek és utak Egy éve folyóiratként jelenik meg a korábban antológiaként tíz évfolyamot átélt Új Forrás, s most már új formájában is hat folyóiratszám reprezentálja, testesíti meg az új programot. A számok többségét megjelenésükkor bemutattuk a lap olvasóinak, de inkább csak a tallózás, a recenzálás erejéig elemezve ajánlottuk az érdeklődök figyelmébe. Egy esztendő azonban már átfogóbb időszak egy kéthavonként megjelenő folyóirat életében is — az eddigi számok már alapot adhatnak a teljesebb, elemzőbb értéke­léshez. A nézőpont persze nagyon sokféle lehetne - sokféle kérdésre lehetne, kellene választ találni a folyóirat anyagát vizsgálva. A sok közül csak néhány „szempont”, követelmény: miként tükrözi a folyóirat az ország, a megye kulturális, szellemi, irodalmi, művé­szeti életét, milyen értékek felfedezésére, megőrzésére, tovább­adására vállalkozik? Milyen kultúraszervező és akkumuláló sze­repet tölt be, milyen értékeket teremt ezáltal maga is? Milyen program megvalósítását kívánja meg a fejlécen szereplő megje- lelölés: „Kulturális, irodalmi és művészeti folyóirat” - s mi az, amiben eltér a jogelődtől, a „Komárom megyei antológiá”-tól. Van-e sajátos profilja, arculata a folyóiratnak, mi az, amivel kapcsolódik az ország szellemi életéhez - s mi a csak rá jellemző sajátosság? Milyen értékeket fedez fel e tájegység életéből az országos egész számára - és mi az, amit a nagy egészből olvasó­inknak továbbad? Egészséges-e ez az arány, sikerült-e megte­remteni azt a „kényes egyensúlyt”, ami a vidéken szerkesztett, de nem provinciális szemléletű folyóirat esetében elengedhetetlen ahhoz, hogy saját arca legyen, és szoros szálakkal kötődjön az útra indító közösség világához is? Van-e lehetőségük az itt élő al­kotóknak - az irodalom, a képzőművészet, a közművelődés, az oktatásügy, a helytörténeti kutatás, a társadalomtudományok stb. területén tevékenykedőknek - a jelentkezésre, a publikálásra, s milyen számban élnek ezzel? Kapnak-e ösztönzést, feladatot, inspirációt ehhez a munkához? S végül, de nem utolsósorban az Új Forráshoz „elszegődött” olvasó megkapja-e a folyóirattól mind­azt az olvasói élményt, értéket, információt, szellemi izgalmat, amit elvár „saját” lapjától? 105

Next

/
Thumbnails
Contents