Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltséglevele (Esztergom, 2002)

nevezik, majd a parókiális egyház oltára előtt letett szokásos esküvel hivatalába ik­tatják. A városi tanácsnak lehetősége van arra is, hogy ha a tizenkét városi tanácsos közül az egyik meghal, erény és bölcsesség tekintetében megfelelő utódot válasszon, a városi tanács joga ellen vétőket hivatalukból felfüggessze, a közhivatalokat szét­ossza, a város bevételeire gondot viseljen, a tisztviselőktől járó számadásokat köve­telje meg és hajtsa be. Azért, hogy említett Esztergom városunk polgárai, betelepült vendégei és lakói a fennmondott jóindulatú, az ország törvényeihez és alkotmányához illő engedmé­nyeket, előjogokat és szabadságokat más szabad királyi városokhoz hasonlóan a leg­nagyobb biztonságban, háboríthatatlanul és nyugodtan élvezhessék, használhassák és örvendhessenek nekik ellenségeskedésre okot adó akadályok nélkül, nem szabad a városban vagy annak külső területén lévő házakat vagy telkeket a közösség egyet­értése és határozata nélkül eladni vagy terhek alól mentesíteni. Sőt nyíltan elrendel­jük, hogy ha valamely ingatlan vagyon örökösödés vagy más címen egyháziakra vagy idegen, máshol született személyekre háramlana, az ilyen javakat egy éven belül - kivéve ha a tulajdonos részesül a polgári jogokban és javakban - a polgároknak el kell adni, különben a városi tanács jogában áll azokat felbecsültetni és miután árukat a tulajdonosnak kifizették, tőle elvenni. A városi jog szabad folyása és a polgári igazságszolgáltatás érdekében azt akarjuk és nyíltan kijelentjük, hogy senki, sem a katonaság, sem a kamarai tisztviselőink, sem a vármegye törvényeink és az említett Esztergom város határozatával ellentétben sem­milyen joghatóságot nem gyakorolhat, ítéletet a polgárok ellen nem hozhat, jogi dön­tésekbe, különösen a szállítási adó, azaz „Forspan" ügyébe nem avatkozhat be, a büntetési cselekmények végrehajtását pedig sem a kapukban, sem máshol nem aka­dályozhatja meg. Mivel a jogosakat a jogtalanokért, az ártatlanokat a vádlottak vét­keiért nem szabad megbüntetni, ezért az említett Esztergom város lakóit, betelepült vendégeit és polgárait más helyen más személy adóssága vagy vétke miatt sem sze­mélyében, sem vagyonában nem szabad sem feltartóztatni, sem bebörtönözni, sőt a tartozással vagy vétséggel terhelt polgárt sem szabad az előzőleg megkövetelt és megtagadott jogszolgáltatás nélkül háborgatni és letartóztatni. Kijelentjük továbbá, hogy Magyar Királyságunk területén lévő összes adó, rév, vám és harmincad, valamint a polgárok házaiba azok ellenére és a városi tanács bele­egyezése nélkül bármilyen helyzetű személy elszállásolása és bekvártélyozása alól más szabad királyi városokhoz hasonlóan mentes legyen. Úgy és olyan feltétellel adjuk mindezeket, hogy a már sokszor említett polgárok, betelepült vendégek és lakosok minden tekintetben más szabad királyi városainkhoz alkalmazkodjanak, hálátlanság vagy hűtlenség bűnétől és szégyenétől összes sza­badságuk és kiváltságuk elvesztésének terhe alatt örökösen óvakodjanak, ezt a nekik- 27 -

Next

/
Thumbnails
Contents