Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltséglevele (Esztergom, 2002)

és törvényes mértékeket felállítania, és az ezeket jogtalanul használókat, vagy az ezekkel csalást elkövetőket megbüntetnie. A városi tanács a szokásos vásárokon és piacokon a tömeges és erőszakos eseményekre ügyeljen, az ide érkező kereskedőknek, zsibárusoknak és más idegeneknek területén védelmet nyújtson, az eladandó árukra és portékákra vigyázzon, hogy azok csalás, csel és hamisítás nélkül, a törvényes céh szabályok betartásával készüljenek, a kalmárboltok, sátrak és más árusítóhelyek, valamint az eladásra szánt állatok után különleges kiváltságlevelünk szerint a megszabott adót és vámot hajtsa be.

Polgárok és lakosok felvétele, zsidók és cigányok befogadása, vagy be nem fogadása, az árvák és azok javaira való gondviselés, számadásra kötelezett gondnokok és gyámok állítása, papok és plébánosok javadalmakkal és a kánonjog szerint előírt terhekkel való kinevezése és illő bemutatása, polgárainak joghatósága erejével a közszükségleteire és az elvégzendő munkákra való kényszerítése, az ország törvényeinek és más szabad királyi városoknak megfelelő adó kiszabása, a hazai szokásokkal nem ellenkező városi statútumok bevezetése a várost illeti meg.

Végül a magvaszakadás és részlevonás jogát a városban, annak területén és a városi tanács joghatóságán belül úgy a köz-, polgári, mint a pallosjog alapján őt teljes joggal megillető büntető ügyekben gyakorolhatja, azzal a hatalommal együtt, hogy bármilyen bűnöst elfoghat, bebörtönözhet és a büntetést rajta végrehajthatja, az ítélkezés jelvényeit használhatja, büntetőperekben pedig megidézés nélkül az ország törvényei, szokásai, valamint a városi és közjogok alapján királyi személyes jelenlétünk bíróságához a Helytartótanács ítélkezési napjain régi gyakorlat szerint fellebbezést nyújthat be. A városi tanács joghatósága alatt lévő minden egyes polgár és lakos, kézművességből, kereskedelemből, pénzügyietekből, vagy polgári telek bevételéből élő nemes vagy nemtelen, bármilyen nemzetiségű személy, különösen a rácok és a zsidók (akik ezentúl kizárólag a város védelme és joghatósága alá tartoznak) a közös terhek együttes viselésén kívül mindenféle, saját területükön támadt polgári és büntető, dologi és magánügyükben (törvényesen elnyert kiváltságaik kivételével) úgy birtokosi, mint kérelmezői úton a város ítélkezése alá tartoznak. Azt pedig nyíltan kijelentjük, hogy senki, aki az igaz római katolikus hittől távol áll semmilyen ürüggyel nem fogadható polgárrá és nem tűrhető el a városban.

Végül említett Esztergom városunk lakói, betelepült vendégei és polgárai a városi tanács megújítása céljából királyi biztos jelenlétében, más szabad királyi városok módjára évenként vagy kétévenként szabad választásokat tarthatnak, ahol a polgárok közül szabályosan megválasztott bíró vagy polgármester a városházán lemond hivataláról, majd a polgárok szavazatainak többségével a városi tanács tagjaiból megválasztott vagy újra megerősített tisztviselőt a városházán a már említett királyi biztos, valamint a polgárok által kijelölt városi ügyész és esküdt jegyző jelenlétében meg26