Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltséglevele (Esztergom, 2002)

ban mindenhol, a többi szabad királyi városhoz hasonlóan fizesse meg, birtokjogot azokon a birtokain, pusztáin és szigetein, amelyeket eddig békésen birtokolt, különösen Kovácsi pusztán, valamint a hozzá tartozó összes, a Királyság törvényében tartozék névvel illetett részeken, más földbirtokosokhoz hasonlóan urasági joghatósággal, haszonnal, eszközökkel és tartozékokkal együtt gyakoroljon. Telkein és épületeiben az úrbéri szolgáltatásokat hajtsa be, azokat az engedélyezett és törvényes módon igazgassa, a városi tanács mint földesúr a kirótt szolgáltatásokat minden egyes birtokostól zavartalanul szedje be, miként azokon a birtokain, falvaiban és javaiban, amelyekre ősi jogon igényt tart. Ez utóbbiak tekintetében azonban előbb kiküldött bizottságunknál, amelyhez az újonnan visszaszerzett javak tartoznak, igényelt jogaikat be kell mutatni és annak azokat jogosnak kell ítélni. Kisebb, azaz a bárányok és méhek után járó tizedre, valamint kilencedre, vagy annak bármilyen más megváltására az esztergomi polgárokat a városok ősi szabadsága szerint soha senki nem kötelezheti.

Mivel a polgári kereskedelemmel - főként italméréssel és mészárszékkel, és bármilyen más néven nevezett kereskedelmi tevékenységgel - senki nem foglalkozhat sem a városban, sem annak külső területén, senkinek, sem a klérusnak - kivéve, ha ősi joga van rá -, sem a megyének, sem a nemességnek, sem kamarai embereknek, sem a katonaságnak nincs joga ilyenfajta kereskedelmet nyíltan vagy titkosan, közvetve vagy közvetlenül űzni, hacsak a szokásos módon polgárjogot nem szerzett. Nem szabad idegen bort a városi tanács előzetes engedélye nélkül kimérni, ha pedig ezt valaki mégis megkísérli, lehetősége van a városi tanácsnak őt ebben megakadályozni és megzavarni. A város javára és közhasznára negyedévenként tizennégy napon keresztül egyedül a várost illeti a szokásos italmérés haszna, ezalatt az idő alatt a polgárok csak vendégházakban megszálló idegeneknek mérhetnek ki bort.

A város saját területén megilleti őt a legeltetés, faizás, vadászat, madarászat, kisebb és nagyobb halak halászatának joga, főként a város falai körül folyó vizekben és a városhoz tartozó szigeteken, továbbá a malmok, vendéglők, italmérések, gyógyszertárak és fürdők építésének, ellenőrzésének és karbantartásának joga, ezenkívül a város számára szükséges gyógyszerész és orvos felvételének, tégla- és cserépégetéshez szükséges házak és más ehhez hasonló épületek létesítésének joga. Az ezekből származó haszon a várost illeti meg, de azt teljes egészében a közjavára kell fordítania.

A város területén lévő kőbányák, színházak, szórakozóhelyek, vízvezetékek és más, köztereken lévő épületek, valamint a sörfőzés joga minden teher nélkül, épen és sértetlenül szintén a városnál maradjon.

Kizárólag a városi tanácsnak van joga a szilárd és folyékony anyagok súlyának és mértékének meghatározására, ezért neki kell a közös használatban lévő mérlegeket- 25 -