Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltséglevele (Esztergom, 2002)

Mi jóindulatúan megfontoltuk, hogy Esztergom polgárai és lakói nyilvánvalóan ős

időktől kezdve, minthogy ez a város is az említett Magyar Királyság több szabad királyi városa közé tartozott, az összes, vagy még több szabadságot és előjogot élvezték, mint más szabad királyi városaink lakói, egyrészt akkori szent királyaink kegyéből, másrészt országunk adott törvényei értelmében, sőt a város ősi kiváltságlevele is bizonyságot ad arról, hogy az említett polgárok és lakosok különböző széles szabadságokkal, kegyekkel, előjogokkal és engedélyekkel voltak nagylelkűen felruházva. Egyrészt tehát ezért, másrészt pedig néhány hűséges emberünknek fenséges személyünkhöz intézett, az említett Esztergom városának bölcs és körültekintő jelenlegi bírája, tanácsosai, esküdtjei, polgárai, lakosai, egyszóval egész közössége érdekében tett alázatos kérésére, valamint megtekintve és figyelembe véve a lakosok, betelepült vendégek és polgárok hűségét és hűséges szolgálataik érdemeit, amelyeket ők a város dicsőséges visszafoglalása utáni beköltözésük és letelepedésük idejétől kezdve saját képességeikhez mérten, erejük és lehetőségeik különleges kívánalmai szerint említett Magyar Királyságunk Szent Koronájának, az osztrák háznak és fenséges személyünknek a helyszín és az idő változásaihoz alkalmazkodva állhatatosan és figyelmesen nyújtottak és adtak, valamint azt az ígéretüket, amely szerint ezután is hasonló készséges szolgálatokat fognak nyújtani és adni, sőt elkötelezettségük és odaadó hűségük bizonyítására, hálájuk és engedelmességük jeleként fegyverváltság címén egy bizonyos pénzösszeg tényleges befizetését és közszükségletekre való fordítását ajánlották fel. Mi tehát ezeket a polgárokat és lakosokat jóindulatunk és kegyességünk részeseivé akarván tenni, hogy régi ékességükbe és boldogabb állapotukba visszaállítsuk és helyezzük őket, hogy még késő utódaik is megtapasztalják hűségük és fenséges személyünknek tett hűséges szolgálataik jutalmát, és azért, hogy ösztönözzük őket, hogy a jövőben is törekedjenek fenséges személyünknek, az osztrák háznak és a Magyar Királyság Szent Koronájának érdemeket szerezni, említett városunkat, Esztergomoí polgáraival, betelepült vendégeivel és lakóival együtt kegyes emlékezetű atyánk 1703. október 23-án kelt nagylelkű rendelete értelmében régi, háború előtti állapotába visszahelyezzük és az említett Magyar Királyságunk karai és rendjei közé emeljük, ezenkívül engedélyezzük neki, hogy minden egyes jogot, előjogot, kiváltságot és privilégiumot, amely mind az ország kiváltságai szerint, mind a többi szabad királyi város szokása szerint megilleti, szabadon használjon, élvezzen és örvendjen neki.

Újra az ország negyedik rendjébe tartozzon az üléstermekben és a szavazásoknál, az országgyűlésekre királyi meghívólevéllel hívják meg és a Szent Korona részének tekintsék, amelytől soha semmilyen módon elkülöníteni, elválasztani vagy elzálogosítani nem lehet és nem szabad.

A városi tanács és a polgárság egy személyben a Királyság igaz és kétségtelen nemesei közé tartozzon, a közterheket és országgyűlési adókat, mint KirályságunkI- 24 -