Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
I. Esztergom: Budapest Északi kapuja
1. AZ ESZTERGOMI IPARI PARK Tézis: Esztergom megbélyegzett város lett a xx. század második felében. Míg a hasonló vagy akár kisebb méretű városokban mind infrastrukturálisan, mind ipari szempontból jelentős fejlesztések valósultak meg (Id. Dorog), addig Esztergomban csak visszafogott beruházásokra került sor. Ma minden esélyünk megvan rá, hogy - a rendszerváltás okozta gazdasági sokk és a go-es években továbbra is elmaradt fejlesztések ellenére - Magyarország egyik leglendületesebben fejlődő gazdasági alcentrumává váljon városunk. A MAGYAR AUTÓGYÁRTÁS FELLEGVÁRA Közlekedés és ipar: logisztikai központ Esztergomban Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy a gazdasági fejlődési zónák a jó közlekedési hálózattal rendelkező térségekben alakulnak ki. Az ipari centrumok körül, a szállítási útvonalak mentén rohamosan épülnek ki a logisztikai és kereskedelmi övezetek, újabb befektetők számára teremtve meg a háttér-infrastruktúrát, a kedvező beruházási feltételeket. Egy gazdaságélénkítésben érdekelt önkormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy a potenciális befektetők számára megteremtse azokat a kondíciókat, melyek a letelepülésben, cégalapításban az említetteket érdekeltté teszik. Az utóbbi években Budapest körül újabb és újabb logisztikai-kereskedelmi központok alakultak ki Budaörstől Érden át Fótig. A bevezető gyorsforgalmi utak, autópályák mentén gombamódra szaporodtak el a raktáráruházak, szállítmányozási terminálok, gépállomások, kereskedelmi lerakatok. A főváros északi agglomerációs övezetében azonban (főként a megfelelő közúti összeköttetés hiánya miatt) ilyen folyamatoknak eddig nem lehettünk tanúi. Az elmúlt években mindent elkövettünk, hogy a hiányzó űrt városunk tölthesse be. Ebben két szerencsés tényező is segítségünkre van: egyrészt a fővárost északiészaknyugati irányból övező településláncolat természetvédelmi területek által tagolt, sűrűn beépített lakóövezetet alkot, ami értelemszerűen csökkenti a fenti irányú nagyobb beruházások valószínűségét. Másrészt városunkban települt le Magyarország egyik legnagyobb beruházója, a Suzuki. A termelési kapacitását folyamatosan növelő autógyár pedig (csakúgy, mint ide települő beszállítói) jelentős logisztikai háttérinfrastruktúrát vonz, ami természetes módon alakítja ki Esztergom térségében a potenciális budapesti északi szállítmányozási kapu feltételeit. A közlekedési fejezetben említett nemzetközi és országos szintű közlekedéspolitikai fejlesztési elképzelések, a város érdekeinek megfelelő döntések meghozatala érdekében kifejtett lobbizás egyben az esztergomi iparfejlesztést érintő és így a városi bevételeket növelő tevékenység is. >ei: 41
