Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
I. Esztergom: Budapest Északi kapuja
„Az emberi tevékenység más ágaiban csak bizonyos fejlesztő erő mutatkozik, míg az iparban ez az erő teremtő, és ezért az ipar a leghatalmasabb hordozója a haladásnak.” (Kossuth Lajos) A rendszerváltást követően a magyar gazdaság súlyos válságba került. A nagy ipari üzemek elvesztették korábbi piacaikat, az új piacokra viszont a magyar áruk nagy része minőségi kifogások miatt nem juthatott be. A szerkezetváltás nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat is mélyen megrázta: a munkanélküliség, a rohamos elszegényedés, a hajléktalanná válás milliók problémája lett hazánkban. Esztergom e változások során nagy előnnyel indult, hiszen a 90-es évek elején városunkban telepedett meg a japán autógyártás egyik óriása, a Suzuki. Ezt az előnyt azonban a város az évtized végére elveszítette: azok a települések, ahol csak később jelentek meg a befektetők (mint például Tatabányán), újabbakat is odavonzottak, egyre másra épültek fel az új gyárak. Esztergomban ezzel szemben a következő betelepülőkre három, illetve hat évet kellett várni. Nem véletlen, hogy az évtized közepén a megyei átlagot meghaladó munkanélküliségi adatokkal rendelkezett a város és térsége. 2000 óta mindent elkövettünk, hogy ezt a kedvezőtlen helyzetet megváltoztassuk. A Suzukival történt megegyezés értelmében a vállalat háromszorosára növeli kapacitását, és elősegíti több beszállítójának Esztergomban történő letelepedését. így került városunkba a Diamond Electric, a rallye-autókat gyártó Suzuki Sport Kft., a Sumitomo vagy a Plastimat. A fejlesztésekhez szükséges pénzügyi hátteret a városvezetés a költségvetés radikális reformjával érte el. Míg 1999-ben Esztergom éves költségvetése 3,3 milliárd forintot tett ki, addig 2006-ban már meghaladja a 14 milliárdot. A megnövekedett bevételek lehetővé tették a gazdaságot élénkítő beruházások megkezdését. 2000 óta nemcsak a Suzuki bővült, de újabb tucatnyi vállalat költözött a közművesített ipari parki területekre, és további öt vásárolt telket. Ezzel párhuzamosan megjelentek a nagy kereskedelmi üzletláncok is érdeklődőként a városban. Mindezek a fejlesztések növelik Esztergom bevételeit, és az itt élők életkörülményeit javító újabb beruházások forrásait teremtik meg. 40
