Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
IV. Esztergom: Az élhető város
200i-től a város vezetése intenzív tárgyalásokat folytat a helyzet megoldása érdekében, és sikerült annyit elérni, hogy további fejlesztések után az Alkotmánybíróság bizonyos ítéleteit például a vármegyeháza dísztermében hirdetné ki. Nem titkolt célunk, hogy ezekből az eseményekből minél több valósuljon meg városunkban. A megyei jog Szintén több alkalommal felmerült a megyei jogi státusz kérdése. A megyei joggal járó presztízsen túlmenően az átminősítésnek gyakorlati haszna is van. A feladatok megsokszorozódása nem áll arányban a központi költségvetési támogatás mértékével, viszont érezhetően emelkednének a bevételeink, és jelentősen megerősödne az érdekérvényesítési képességünk. A megyei jog elnyerésére a legkedvezőbb alkalmat a millennium biztosította, amikor Esztergom az országos médiumok látókörébe került. Erre vonatkozóan az 1998-ban városunkban járt Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet is tett. A 2000- ben lebonyolított minősített többségű (kétharmados) szavazáson az akkori ellenzék ellenállásán megbukott az előterjesztés. Ettől függetlenül a város befolyásának erejét tovább növelheti a következő években. Ehhez hatékony lobbipolitikára, világos célkitűzésekre, hosszú távú programokra van szükség, és ami még ezeknél is fontosabb: az itt élők hathatós támogatására. A MAGYAR NEMZET FŐVÁROSA Az Esztergomi Nyilatkozat Esztergom nevét hányatott XX. századi sorsa ellenére még mindig nimbusz övezi a határokon belül és kívül. Ma ezt nemcsak a Bazilika, az egykori királyi székhely emlékei, hanem a Mária Valéria híd is biztosítja. Sokan keresik fel a várost a Kárpát-medencéből, nemzeti zarándokhelyként. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a határon túli magyarok számára városunk nemzeti megmaradásuk szimbóluma. Ez persze nem csak turisztikai vonzerő, hanem az itt élők identitástudatát erősítő és felelősséget is ajándékozó jelenség. 2004. május 19-én az esztergomi királyi vár lovagtermében, az egykori állam- alapítás helyszínén írták alá a határon túli magyarság képviselői az Esztergomi Nyilatkozatot, mely egyféle új államalapításként is értékelhető az Európai Unióban. A nyilatkozat az új helyzetnek megfelelő anyaországi politizálást, magyarságunk meghatározásának az európai integráción belüli újrafogalmazását irányozta elő. Jelképes, hogy éppen Esztergomban került sor e nagy jelentőségű, és évek, évtizedek múlva valószínűleg gyakran emlegetett nyilatkozat aláírására. Városunknak fel kell vállalnia az ezeréves magyar állam határon túli nemzetrészeinek képviseletét, támogatását, ezáltal tovább erősítve Szent István városának a megmaradásban játszott szerepét. 179
