Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
IV. Esztergom: Az élhető város
Esztergom a Kárpát-medence magyarságáért Az elmúlt években városunk számos határon túli magyar közösséggel, intézménnyel került kapcsolatba. A 2004. december 5-i népszavazás (mely Esztergomon kívül a 25 000- nél nagyobb lélekszámú városok között csak Sopronban és Hódmezővásárhelyen volt eredményes) előtt Szent István városába hívtuk a határon túli magyarság képviselőit, akik itt egy konferencia keretében kérték az anyaországiakat az igen szavazatra. Ekkor járt Esztergomban a délvidéki Bácskossuthfalva református lelkésze. A két gyülekezet között szoros kapcsolat alakult ki, az esztergomi gyülekezet küldöttsége 2005-ben vendégeskedett a Délvidéken, és megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel is a város részéről. A célunk ahhoz hasonló támogatási modell kialakítása, mint amilyet már elindítottunk Kárpátalján és Csángóföldön is. A beregszászi tanítóképző főiskola építkezéséhez mi nyújtottuk a legnagyobb támogatást, ezért lett a főiskola felújított dísztermének Esztergom terem a neve. Évről vére támogatjuk az ott folyó magyar nyelvű tanítóképzést. Mindennek akkor érzékelhető a jelentősége, ha tudjuk, hogy a kormánytámogatást a magyarországi minisztérium fokozatosan felszámolta. Ugyancsak támogatjuk a csángók identitástudatának erősítését: 2004-ben örökbe fogadtunk egy kóstelki csángó osztályt, ami az egyes tanulókra jutó évi 20 000 forint átutalását jelenti. Támogatjuk a Böjté Csaba ferences testvér által kezdeményezett, rekecsini csángó középiskola felépítését is. A Délvidéken is szeretnénk hasonlóképpen „örökbe fogadni” egy iskolát, valószínűleg a kossuthfalvi id. Kovács Gyula Általános Iskolát. Székelyudvarhellyel a 2005-ös árvíz idején alakult ki kapcsolatunk. Az ekkor a Suzukitől kapott személyautót is a romániai magyar város javára ajánlottuk fel. Nem kizárólag az Erdővidék kulturális életét támogatnánk a vargyasi Daniel- kastély felújításával. A település által eladásra kínált egykori polgármesteri hivatalt 70 millió forintért vásároltuk meg. Kulturális központot és szállást alakítunk ki benne. Célunk, hogy az esztergomi iskolások tanulmányaik során egyszer tölthessenek a Székelyföldön néhány napot, tapasztalják meg, hogy ott is magyarul beszélnek, találkozzanak a határon túliakkal, és ismerjék meg a nemzeti összetartozás érzését. A Héthatár Egyesület megalapítása 2005. december 5-én, a szomorú emlékű népszavazás évfordulóján alapítottuk meg Esztergomban a Héthatár Egyesületet. Az egyesület célja (a tiszteletbeli esztergomi polgár cím adományozásához hasonlóan) egyrészt azoknak a sebeknek a gyógyítása, melyeket ez a népszavazás idézett elő. Ezáltal a magyarság szellemi-lelki egységét szeretnénk helyreállítani. Ezt fejezi ki a szervezet elnevezése, mely minden elszakított országrész magyarjaiért kíván tevékenykedni. Másrészt az egyesület a Kárpát-medencei magyar önkormányzatok közös érdekérvényesítési eszközeként hatékonyan léphet fel a kisebbségek védelme érdekében a nemzetközi intézmények előtt, és sikerrel indulhat a közösségi források megszerzéséért, ezáltal olyan elmaradott térségek számára teremtve meg a felzárkózás esélyét, amelyek másképpen nem juthatnának ilyen támogatásokhoz. Terveink szerint az egyesület és az eurorégió közös brüsszeli képviseletet hoz létre. 180
