Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

I. Esztergom: Budapest Északi kapuja

42. 0. ■ ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT A továbblépés: határon átnyúló vállalkozásilogisztikai övezet

A jelenlegi szállítási útvonal nem kedvez a magyar fővárosnak: a délről, a szűk keresztmetszetű 6-os főúton érkező szállítmányok Budapest belvárosán (jó esetben a rakpartokon) haladnak észak felé, a 2-es főút irányában. A komáromi hídon életben lévő 20 tonnás korlátozás miatt a szállítmányok legnagyobb része Parassapusztánál hagyja el Magyarországot, egy emelkedőkkel sűrűn megtűzdelt, nehezen járható, a településeken állandó balesetveszélyt okozó főútvonalon. A szlovák határon átérve aztán először rossz minőségű utakon haladnak a kamionok, majd a Donovaly-hágón kell átküzdeniük magukat, hogy megközelíthessék a lengyel határt.

Eközben Párkánytól Garamszentkeresztig gyakorlatilag sík terepen, szinte nyílegyenesen halad a főútvonal, és Körmöcbánya és Turócszentmárton között is jóval kisebb kaptatón kellene átkelni északi irányban. Turócszentmártonból mind Morvaország, mind Lengyelország felé folyóvölgyekben futnak az utak. Egy új esz- tergom-párkányi átkelő ezért bírna nagy jelentőséggel.

Változás a regionális tervezésben

A Közép-dunántúli régió fejlesztési elképzelései között kezdettől fogva szerepelt az új esztergomi híd terve, a fő észak-déli közúti kapcsolatot mégis a Székesfehérvár- Komárom-Nyitra vonalon képzelték el. Mára a helyzet megváltozott.

Az esztergomi városvezetés a kérdés stratégiai súlyát felismerve 2000-ben kiterjedt lobbizásba kezdett az új 10-es út, valamint a 6-os utat városunkkal összekötő új budapesti körgyűrű megvalósítása érdekében. Törekvésünkben egyre több segítőtársra találtunk. A FŐMTERV munkatársai akkorra már rendelkeztek egy olyan tanulmánnyal, mely az v/c folyosó Erd-Esztergom irányú továbbfejlesztését szorgalmazta, az egyre súlyosabb közlekedési gondokkal küszködő Zsámbéki-medencén keresztül. Az új elkerülő út így egyben az említett térség tehermentesítő útja is lehetne. Természetesen adódott, hogy terveink megvalósításához nyerjük meg a Zsá- mert kistérség településeit is. Ezzel párhuzamosan nem mondtunk le az új Mio-es gyorsforgalmi út megépítéséről sem, hiszen Esztergom agglomerációs szerepét a jelenlegi túlzsúfolt közúti kapcsolattal nem képes ellátni. Ugyancsak fontos az új út logisztikai fejlesztési elképzeléseink megvalósításához is.

2002. szeptember 5-én Esztergomban közel 80 (magyar és szlovák) polgármester jelenlétében rendeztük meg a kérdést komplex módon tárgyaló közlekedési konferenciát, amelynek végén a fent említett fejlesztéseket szorgalmazó memorandum aláírására is sor került.

A kiterjedt lobbitevékenységnek köszönhetően ma a regionális és megyei tervek az említett zsámbéki-medencei átkötést az v/c északi szakaszaként nevezik meg. Míg Komáromnál a tervezők ma már csak 2x1 sávos híd megépítésével számolnak, addig Esztergommal kapcsolatban 2x2 sávos teherhídról beszélnek.

Szlovákiai partnereink ezzel párhuzamosan elérték, hogy a Párkányt Garam- szentkereszttel összekötő szakasz bekerült Nyitra megye fejlesztési koncepciójába. Ugyanakkor a szlovák közúthálózatban a korábbi Donovaly-vonalat a Garamszent- kereszt-Turócszentmárton átkötés váltotta fel.

14