Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

I. Esztergom: Budapest Északi kapuja

A TOVÁBBLÉPÉS: UJABB HID A DUNÁN

Új teherhíd a szénrakodónál

A Mária Valéria híd átadása óta gyökeresen változott meg Esztergom és Párkány geopolitikai helyzete. Míg az 1990-es évek közepén a komppal éves átlagban mintegy 450 000 személy kelt át a Dunán, addig 2005-ben már 5,5 millióan lépték át itt a határt. A gépjárműforgalom ugyanezen időszakban több mint harmincszorosára nőtt (átlag 45 ooo-ről i,6 millió fölé). Az új híd katalizátor szerepet tölt be rengeteg folyamatban, elsősorban természetesen a közlekedéspolitika területén.

Az már az újjáépítés előtt is egyértelmű volt, hogy Komárom és Esztergom között meg kell majd építeni egy új, teherforgalmat is kiszolgálni képes hidat, a majdan létesítendő új Esztergom-Budapest gyorsforgalmi főútvonalhoz kapcsolódva. 2005-ben pályázati támogatással több változatban készült el a híd magyarországi tanulmány- terve, 2006 tavaszára pedig a megvalósíthatósági tanulmány is.

Esztergomban az elképzelések szerint a Suzuki útról (az új 10-es út folytatásaként) épül bekötés az új hídhoz, a Szent János-patak mentén. Maga a híd a Prímássziget csúcsa és a párkányi papírgyár között épül meg, az össz-európai közlekedési hálózatba kapcsolva a két határvárost. Párkány és Esztergom egymást kiegészítő adottságai kiválóak arra, hogy ezt a fejleményt kihasználva együtt Budapest északi logisztikai kapujává fejlődjenek.

Transzkontinentális és stratégiai vonatkozások

Az Európai Unió tagállamai 1997-ben Helsinkiben jelölték ki azokat a stratégiai szempontból fontos közlekedési (szállítási) útvonalakat, amelyeket a kontinens gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségeseknek ítéltek. Az ún. helsinki folyosók prioritást élveznek minden más hálózatfejlesztési elképzeléssel szemben, elsősorban ezek részesülnek a központi, brüsszeli támogatásokból.

Esztergom és vonzáskörzete a Közép-dunántúli régió legfejlettebb térsége. A helsinki folyosók közül azonban kizárólag a Duna (vil. sz. folyosó) érinti. Az említett régión keresztülhalad a ív. (Berlin-Isztambul), az v. (Trieszt-Kijev), valamint az v/c (Budapest-Ploce) jelű is.

A csatlakozási folyamattal párhuzamosan a közép-európai államok elsősorban nyugat-keleti irányú közlekedési kapcsolataikat igyekeztek javítani, az észak-déli folyosók háttérbe szorultak. Ezért az a térség, amely a nyugat-keleti kapcsolatok mellett észak-déliekkel is rendelkezik, centrális szerephez juthat. Az Adriát a Baltikummal összekötő új EU-folyosóért az elmúlt években Bécs versenyzett Budapesttel. Mára kirajzolódni látszik két párhuzamos folyosó, melyek közül a nyugati Rostock-Prá- ga-Bécs érintésével halad Szlovénia irányában, egy új, jelentős fejlesztési zónát kirajzolva. A keleti folyosó az említett v/c korridort észak felé meghosszabbítva Budapestet Besztercebányával, Zsolnával, Krakkóval, Varsóval és a Balti-tenger partján fekvő Gdanskkal köti össze. Ez az új tengely szintén egy európai léptékű beruházási övezet verőere lehet.

13