Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)

Illetmények és személyi ügyek

A családi pótlék összegének felemeléséből származó többlet is azt a közületet terheli, amely a családi pótlék viselésére köteles.

Az 1912. évi XXXV. t.-c. 9. §-a alapján csak a kövtkező családtagok után lehet családi pótlékot — pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával — engedélyezni:

1. Az alkalmazottnak az 1912. évi XXXV. t.-c. 3. §-ában meghatározott törvényes, vagy törvényesített édes, vagy mostoha gyermeke után;

2. az alkalmazottnak törvényes édesatyja, vagy édesanyja után;

3. az alkalmazottnak teljes árvaságra jutott vagyis szülődén törvényes unokája után;

4. az alkalmazottak nevelt (örökbefogadott) gyermeke után.

Az 1912. évi XXXV. t.-c. 9. §-a alapján egyéb családtagok

után engedélyezhető családi pótlékot csak egy ilyen, fentebb felsorolt, családtag után lehet engedélyezni. Az olyan alkalmazott részére azonban, aki házasságon kívül született egynél több természetes gyermekét fogadta örökbe, a családi pótlék a gyermekek mindegyike után — tehát egynél több után is — engedélyezhető. Az ilyen alkalmazott részére azonban az 1—4. pont alatt felsorolt családtagok után családi pótlék egyáltalán nem engedélyezhető.

Az 1—4. pontban felsorolt családtagok után csak abban az esetben lehet családi pótlékot engedélyezni, ha az alkalmazott a családi pótlék engedélyezésére irányuló kérelmének előterjesztésével egyidejűleg igazolja:

1. hogy a figyelembe venni kért családtagot az alkalmazott, minden más támogatás nélkül, kizárólag és állandóan maga tartja el és hogy vele közös háztartásban él;

2. hogy a figyelembe venni kért családtag teljesen munka- és keresetképtelen (hatósági tiszti orvosi bizonyítvány);

3. hogy úgy a kérelmező maga, mint felesége, valamint a figyelembe venni kért családtag teljesen vagyontalanok;

4. hogy sem a kérelmezőnek magának a hivatali állásából folyó járandóságain felül, sem a figyelembe venni kért családtagnak nincsen külön jövedelme, vagy keresete s hogy ez utóbbi nyugdíjban, kegydíjban vagy bármilyen címen ellátásban nem részesül;

5. hogy a kérelmező háztartásában nincs más önálló keresettel bíró családtag;

6. hogy a figyelembe venni kért családtagnak nincsen más olyan — az alkalmazottnál közelebbi — rokona, vagy hozzátartozója, aki az illetőnek eltartására elsősorban lenne kötelezhető;

86