Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)

Iskolai ügyek

hozzáférhető tanügyi folyóiratban, lehetőleg a Néptanítók Lapjá­ban is tétessék közzé, b) a pályázati kérvények benyújtására megfelelő, a pályázati hirdetmény megjelenésétől számított leg­alább három heti határidő állapíttassák meg, c) pályázati hirdet­ményekben is kitétessék, hogy az állás betöltésénél a nyugdíjas tanerők és a legalább egy évi szolgálatot igazoló kisegítő tanítók előnyben részesülnek. Tisztelettel megjegyzem, hogy a választá­soknak az 1907. évi XXVII. t.-c. 21. §-a alapján itteni részről történő jóváhagyása alkalmával a legmesszebbmenő gondosság­gal fogom vizsgálat tárgyává tenni a történt állásbetöltéseket s amennyiben azt látnám, hogy az állás betöltése alkalmával olyan nyugdíjas tanerő, aki ellen alapos kifogás nem hozható fel, vagy pedig olyan kisegítő tanerő, aki legalább egy esztendei eredmé­nyes szolgálatot igazolt, mellőztetett, kénytelen lennék élni a fent hivatkozott törvényszakaszban biztosított jogommal. Méltóz- tassék tehát a bölcs főhatósága alá tartozó elemi iskolák helyi hatóságainak (iskolaszékeinek) e tekintetben a szükséges utasí­tásokat megadni.“ A választásoknál az alakiságokra is gondot kell fordítani, mert a legtöbbször az alakiságok miatt semmisítik meg a vá­lasztásokat, ha megfellebbezik. Ilyen alakiság a választógyü- lésre idejében való meghívás, írásban, hogy azt igazolni is le­hessen, ha kell. A községi és hitfelekezeti tanintézeteknél a vá­lasztási eljárás pontosan elő van írva, helyes dolog annak utána nézni a választást megelőzőleg, hogy szabálytalanság ne történjék. A katolikus püspöki kar 1935-ben a tanítóválasztás titkos­sága mellett foglalt állást. Minthogy az Egyházközségek Szabály­zatának 84. §-a a választásokra általában nem követeli meg a titkosságot, felmerült az az elvi kérdés, vájjon a tanítói válasz­tásoknál is mellőzhető-e a titkosság, bár a Rendszabályok 109. szakasza ezt kifejezetten előírja. A márciusban megtartott püspöki értekezlet úgy határozott, hogy a tanítói választásokat kivétel nélkül titkosan kell megtartani, mivel a Rendszabályok vonatkozó előírását az Egyházközségek Szabályzata kifejezetten nem hatálytalanította. A tanító- és kántorválasztások körül tapasztalható vissza­élések kiküszöbölésére a magyar kát. püspöki kar azt a határo­zatot hozta, hogy a jövőben a tanító és kántorválasztás csak az egyházmegyei hatóság hármas jelölése alapján történhetik. Ahol tehát háromnál több pályázó van, a pályázati kérvényeket — a pályázat eredményének nyilvánosságra jutása előtt —- a plébá­nos és kerületi tanfelügyelő minősítő véleményének kíséretében kell a főpásztorhoz fölterjeszteni. A hármas jelölés bevezetésével egyidejűén hatálytalanítja a püspöki kar azt a régebbi rendel­kezést, amely lehetővé teszi a tanítói állás betöltését pályázat öü

Next

/
Thumbnails
Contents