Prohászka Ottokár: A Zászlónk diákkönyvtára 1. szám Iránytű a magyar diákok számára (Budapest, 1920)
49 alapul. Jób könyve dicséri a testi erőt, mikor azt mondja: „Csontjai rézcsövek, porcoqója, mint a vaslemezek“. Dicséri a testi erőt a római iró, mikor a gallokról, kik Brennus alatt a Capitoliumot ostromolták, mondja: „Corpora plus quam humana“ félistenek ezek, nem emberek. Dicséri a római és görög szobrász, midőn szép, erőteljes alakját formálja. A barbárban ez megvan, de a kultúra emberének neveléssel, fegyelmezéssel, edzéssel kell reá szert tennie De nem elég nekem, kedves fiaim, a testnek ereje! Nekem a vérnek ereje kell, a vér ereje, amely szeplőtelen, tiszta erkölcstől ihletett erő. Amikor Skander bégtől az általa sokszor megalázott szultán kérte a kardot, a hős azt felelte neki : „A kardot oda adom, de nem a kardban, hanem a karban van az én erőm titka, nem is a karban, de a vérben az én hősiességem inspirációja“. Igen, a vérbe kell nekünk erőt, erényt, hősiességet kevernünk, ebbe a vérbe lelket lehelnünk, az ilyen vérből élő, lélektől sugallt nemzedék igazán a hősök nemzedéke, amely eszményekért él, harcoktól nem fél s biztosan győzelmet arat. Magyar ifjúság, ezt az erőt, ezt a tiszta vért, ezt az erőteljes szellemet, lelket kívánom én neked. Az ilyen ifjúság a lelkesedésnek, az eszméknek tűzcsóvá'it röpíti a haza minden terére, az ilyen ifjúság képes fölkelteni „rabsága kőpárnáiról a beteg, megzsibbadt gondolatot", a szabadságnak s nemzeti érzésnek, a gazdasági erőnek fellendült életét. Látjátok, nekem ez a szellem kell 1 Nekem lelkek kellenek, akik az erkölcsi erő önérzetében, a jövő föltétien hitében, a munka szeretetében, a tiszta erkölcs szeretetében kiálljanak s azt mondják : kevesen vagyunk ugyan s hazánk, mint a népek óceánján hullámtól csapdosott sziget, de élni, 4